Könnyes könyv

Móra Ferenc egy elfelejtett arcát ismerheti meg a Könnyes könyvből az olvasó, a költőét, aki verseiben is azt az eredet, sajátosan magyar színt képviseli, mint amit Móricz Zsigmond prózájában látott. Könnyes könyv címmel 1920-ban gyűjtötte kötetbe verseinek javát, de közel nem az összeset, a kötetben mindössze hatvannyolc verset találunk. Életművének elszakíthatatlan részei ezek a versek. Akik ma is szeretik a tiszta szívből fakadó szó menedékét, azoknak ajánljuk kiadónk most útjára indított Arany forrás sorozatában megjelent Könnyes könyvet. Móra Ferenc ezt vallotta munkásságáról: "Nem vagyok nagy regiszterű orgona, kolomp vagyok a magyar mezők felett, de a fáradt emberek ezt is szeretik hallani néha. Nem vagyok csillag, csak rőzsetűz, de az, ami ég, meleget tud adni egyszerű embereknek". Talán gyermekeink kivételével mi, felnőttek, egy kicsit elfelejtettünk Móra Ferencet. Kortársai jobban megbecsülték, mint a feledésre hajlamos utókor. Karinthy Frigyes úgy emlegette, mint "a legkülönb bajtársad", "drága jó barátot". Kosztolányi Dezső az "utolsó magyar polihisztor"-nak tartotta. Halálakor Móricz Zsigmond azt írta, hogy Mórával eltűnt "egy eredeti, sajátosan magyar szín". Tamási Áron pedig azt vallotta róla: "Egyik szép menedékem volt ebben a csúf világban hallgatni őt." Móra Ferenc versei nem nagy szenvedélyekről vagy óriás konfliktusokról szólnak, csak köznapi ügyekről, derűvel, vidámsággal. A mindent bearanyozó derű Móra Ferenc titka, ezt az örökséget hagyta ránk. Hazaírt levelek, bölcsődalok, a köznapi életben észrevett szépségek lírai rezdülései ezeknek a verseknek a tárgya. Móra rövid élete fogytáig közéleti ember volt, elkötelezett a szegény emberek világa felett. Nem volt lázadó, nem is sóhajtozók fajtájából való, de olyan ember volt mindig, aki tudta a derű titkát. Ezért ajánljuk a Könnyes könyvet mindazoknak, akik terheket akarnak letenni, békességet, csöndet keresnek, azoknak, akik vissza akarnak találni a tiszta forráshoz.

Mutass kevesebbet