Környezetvédelmi jogesetek

Name: Környezetvédelmi jogesetek
Availability: InStock
ISBN: 9632245741

- Környezetvédelmi jogesetek, Budapest 2001 antikvár könyv

(0 vélemény)

Antikvár könyv

500 Ft

2 000 Ft

75%

Állapot

Készleten

Jó állapotú antikvár könyv

Központi raktár

Kedvezményes

hűségpont

Hogy működik az alku?

600 Ft

2 000 Ft

70%

Bővebb leírás

ISBN:	9632245741
Sorozatcím:	Környezetvédelmi kiskönyvtár
Kiadó:	KJK-Kerszöv Jogi és Üzleti Kiadó Kft.
Kiadás éve:	2001
Kiadás helye:	Budapest
Nyomda:	ETO-Print Nyomdaipari Kft.
Kötés típusa:	ragasztott papír
Terjedelem:	338
Nyelv:	magyar
Méret:	Szélesség: 12.50 cm, Magasság: 18.50 cm
Súly:	0.00 kg
Kategória:	Jog, Törvény / Általános

Ajánlja ismerőseinek is!

Kívánságlistára teszem ezt a könyvet!

Megnézem a tartalomjegyzéket!

TARTALOM
Bevezetés 13
I. A KÖRNYEZETVÉDELEM JOGI SZABÁLYOZÁSÁNAK ALAPKÉRDÉSEI
1. A környezetvédelmi jog rövid története 18
2. A környezethez való jog és annak alkotmányos megjelenése 20
3. Az új környezetvédelmi törvény 22
4. A környezetvédelmi igazgatás - a környezethasználat közigazgatási feltételei 25
4.1. Az egyes, közvetlen hatásmechanizmus alapján működő közigazgatási eszközök 26
4.2. A környezeti hatásvizsgálat 31
4.3. A környezetvédelmi felülvizsgálat és teljesítményértékelés 35
4.4. A felszámolási eljárás és végelszámolás környezetvédelmi követelményei 38
4.5. Közigazgatási jogi szankciók 39
4.6. Gazdasági eszközök, gazdasági ösztönzés 42
5. A polgári jogi eszközök lehetőségei 45
6. A büntetőjog szerepe 52
II. AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAINAK TAPASZTALATAI
1. A környezethez való jog értelmezése 59
2. Az önkormányzati jogalkotás problémái 63
2.1. Az önkormányzatok rendeletben polgári szerződéses szabályokat csak akkor alkothatnak, ha arra törvényi felhatalmazással rendelkeznek 65
2.2. A polgári jogi szerződéses jogviszonyt szabályozó rendelet csak akkor tekinthető alkotmányosnak, ha a rendelkezései összhangban állnak a Ptk. elveivel és rendelkezéseivel 66
2.3. Az azonos jellegű alkotmányos hibában szenvedő önkormányzati rendeletek jelezhetik a jogalkotó mulasztásos alkotmánysértését 68
2.4. Az önkormányzati rendeletek alkotmányossági megítélésekor számít, hogy adott társadalmi viszony szabályozására az önkormányzat mely jogág vagy jogterület eszköztárát használja fel 69
2.5. Az adók módjára behajtható köztartozássá nyilvánításnak kettős követelményt kell kielégítenie 71
2.6. Az önkormányzati törvényben meghatározott feladatmegosztás megsértése eredményezheti önkormányzati rendelet megsemmisítését 73
2.7. Önkormányzati rendelet szabálysértési tényállást alkothat, de annak szankciója nem lehet enyhébb az azonos tényállású, magasabb szintű jogszabályban meghatározott
mértéknél 75
2.8. Az önkormányzati határozat alkalmatlan jogi eszköz állampolgárok széles körét érintő kötelezettség megállapítására 77
2.9. Az önkormányzat a természetvédelmi oltalom alá vont területének használatát később nem változtathatja meg úgy, hogy a védelem mértéke csökkenjen 78
3. Területfejlesztés, területrendezés és környezet 79
III. A KÖZIGAZGATÁSI ELJÁRÁS EGYES KÉRDÉSEI
1. Az általános eljárási kérdések 85
1.1. Ügyféli jog 85
1.2. Az ügyintéző kizárása 94
1.3. A szakhatóság eljárása 96
1.4. A tényállás tisztázása és az indokolás 99
1.5. Jogorvoslat 106
1.6. Az azonnali végrehajthatóság 107
2. Egyes, a közigazgatáshoz kapcsolódó eljárások és kérdések 112
2.1. Az engedélyezés kérdései 112
2.2. A hatósági kötelezés 116
2.3. A közigazgatás felelősségi kérdései 119
2.3.1. A környezetvédelmi bírság 121
2.3.2. Szabálysértési felelősség 123
2.4. A jogutódlás 126
2.5. A felszámolás sajátos problémája 130
IV. KÖRNYEZETVÉDELMI ENGEDÉLYEZÉS
1. A hatásvizsgálat jogintézményének általános bemutatása 137
1.1. A jogintézmény meghatározása 137
1.2. A hatásvizsgálati eljárás szerkezete 139
1.3. A vonatkozó államigazgatási és bírósági jogorvoslati gyakorlat 141
2. Az informális előzetes eljárások 141
2.1. Az előzetes eljárások céljai 142
2.2. Az előzetes eljárások résztvevői 144
2.3. A hiánypótlások tapasztalatai 145
3. Az előkészítő szak és a részletes vizsgálati szak viszonya 146
3.1. Részletes hatásvizsgálatra kötelezés 147
4. A tényállás tisztázásának sajátosságai a hatásvizsgálati ügyekben 149
5. A szakhatóságok a hatásvizsgálati eljárásban 151
5.1. A szakhatóságok kiválasztása 151
5.2. A szakhatósági részvétel anyagi jogi és eljárási jogi alapjai 153
5.3. Önkormányzati államigazgatási szervek, másik felügyelőség mint szakhatóság 154
5.4. A szakhatóságok véleménye és annak figyelembevétele 156
6. Társadalmi-gazdasági hatások 159
7. Közösségi részvétel a környezeti hatásvizsgálatban 160
7.1. Közösségi részvétel az előkészítő szakban 161
7.2. Közösségi részvétel a részletes hatásvizsgálati szakban 162
7.3. A közösségi részvétel eredményeinek figyelembevétele 163
8. A határozat sajátosságai a hatásvizsgálati ügyekben 164
8.1. A környezetvédelmi engedélyekben meghatározott feltételek 164
8.2. A környezetvédelmi engedélyek érvényességi ideje 166
V. A KÖRNYEZETVÉDELEM POLGÁRI JOGI INTÉZMÉNYEI ÉS A KAPCSOLÓDÓ JOGGYAKORLAT
1. A polgári jog és a környezetjog kapcsolata 169
1.1. A két jogág viszonya az Alkotmánybíróság döntéseinek tükrében 169
1.2. A környezetjogi megközelítés a polgári jogétól eltérő is lehet 170
1.3. A környezetjog és a polgári jog közeledése 171
1.4. A környezetjog jogfejlesztő hatása a polgári jog területén 174
2. Az egészséges környezethez való jog érvényesítésének lehetősége a Polgári Törvénykönyv alapján 176
2.1. A személyhez fűződő jogok védelme 176
2.2. A szellemi alkotásokhoz fűződő jogok, az iparjogvédelem 177
2.3. Bírói joggyakorlat a szomszédjog és birtokjog területéről 179
2.3.1. A bíróság az általa köztudomásúnak ismert tényeket valósnak fogadhatja el 179
2.3.2. A környezetvédelem és a települési környezet szabályai között összhang teremthető 180
2.3.3. A fák környezeti hatása meghatározó lehet szomszédjogi viták eldöntésében 181
2.3.4. Az épület elhelyezése az ingatlanon, minősülhet a jogok gyakorlását veszélyeztető magatartásnak, az építési engedély ellenére is 182
2.3.5. A környezetvédelmi szempontok figyelmen kívül hagyása az építési engedély kiadásánál, megalapozza a közigazgatási kártérítési felelősséget 184
2.3.6. Filmvetítésnek államigazgatási hatóság által történt engedélyezése nem zárja ki, a szomszédjogi szabályok alkalmazásával, környezetvédelmi igény érvényesítését 184
2.3.7. Vegyszertárolás esetén nem elegendő a szabályok betartása, birtokháborítás egyéni egészségkárosodás esetén is megállapítható 186
2.3.8. A polgári jogviszonyból származó vita eldöntése során, közigazgatási bírósági hatáskörbe tartozó ügyben a bíróság nem dönthet 187
2.4. Bírói joggyakorlat a kártérítési jog területéről 188
2.4.1. A környezeti kártérítés sajátosságai 191
2.4.2. Az államigazgatási jogkörben megtett intézkedések nem zárják ki, hogy károsodás veszélye esetén a veszélyeztetett a bíróságtól is kérjen jogvédelmet 196
2.4.3. Környezetkárosodás veszélye esetén az elvárható magatartás a tevékenység következményének állandó figyelemmel kísérése 197
2.4.4. Sugárzó anyag jelenlétének tűrése is megalapozhatja a kártérítési felelősséget 199
2.4.5. Veszélyes üzemi tevékenység folytán, az ellenőrzés elmulasztása miatt bekövetkezett kárért való felelősség megállapítható 200
2.4.6. A környezethasználó kötelezettsége, hogy tevékenységének megkezdése előtt vizsgálja, hogy a tevékenységével együtt járó rezgés nem okoz-e kárt 201
2.4.7. Felüljáró építésével okozott károsító hatások (zaj és légszennyeződés, a kilátás csökkenése, a bezártság érzetét keltő hatás) miatti kártérítési felelősség egyes kérdései 202
2.4.8. A károsult kártérítési igénye az indokolt, megelőzést szolgáló károkra terjed ki 203
2.5. Bírói joggyakorlat a szerződések jogából 204
2.5.1. Állami tulajdonú ingatlan értékesítése esetén a vételár megállapítása és a privatizációs költségek elszámolása 204
2.5.2. A környezetvédelmi bírság kártérítési követelésként való áthárításánál irányadó szempontok 205
3. Összefoglaló megjegyzések 206
4. A környezeti károk gazdasági értékelése, környezeti kárbecslés 207
4.1. Miért van sajátos környezetgazdasági aspektusa a károknak? 208
4.2. Mi a teljes gazdasági érték? Mi kerül nyilvánosságra, és mi marad rejtve? 211
4.2.1. A teljes gazdasági érték 212
4.2.2. Az értékelőtechnikák, módszerek 214
VI. KÖRNYEZETI BÜNTETŐJOG
1. Bevezetés 221
2. Környezetkárosítás 221
2. 1. A bűncselekmény tárgya 223
2. 2. Az elkövetési magatartás 225
2. 3. A károsítás és a szennyezés fogalma 226
2. 4. Az élővilágot kedvezőtlenül érintő magatartás 227
2. 5. A tényállás veszélyeztetési alakzata 228
2. 6. A veszélyeztetési alakzatok eltéréséből adódó következtetések 229
2. 7. Az eredmény és a minősített esetek 230
2. 8. Bűnösség 231
2. 9. Az államigazgatási normák szerepe 233
2.10. Jogalkalmazás 234
3. Természetkárosítás 237
3.1. A bűncselekmény tárgya 239
3.2. Az elkövetési magatartás 240
3.3. Az alanyi oldal 242
3.4. Egység és halmazat, elhatárolási kérdések 243
3.5. Jogalkalmazás 243
4. Környezetre veszélyes hulladék jogellenes elhelyezése 251
4.1. A bűncselekmény tárgya 252
4.2. Az elkövetési magatartás 254
4.3. Az alanyi oldal 256
4.4. Egység és halmazat, elhatárolási kérdések 256
4.5. Jogalkalmazás 257
5. Összegzés 261
Felhasznált irodalom 263
VII. AZ ÜGYÉSZI ELJÁRÁSOK TAPASZTALATAI
1. Az ügyészi tevékenység feltételei 267
1.1. A jogi háttér 268
1.2. Az adat, az információ igénye 271
1.3. A megfelelően képzett ügyész 273
2. A környezetvédelmi ügyészi tevékenység fajai, módszerei és eszközei 274
2.1. A tevékenység fő csoportjai 274
2.2. Módszerek és eszközök 275
3. Büntetőeljárás kezdeményezése során szerzett tapasztalatok 276
4. Törvényességi felügyeleti jogkörben szerzett tapasztalatok 280
4.1. Vizsgálatok 280
4.2. Szabálysértési eljárások kezdeményezése 283
5. Törvényességi kérelmek, közérdekből indult más ügyek 283
6. A polgári jogi tevékenység tapasztalatai 286
6.1. Előzetes teljesítésre felhívás 286
6.2. Peres eljárások 287
6.2.1. A peres eljárások tapasztalatainak összegezése 298
VIII. A KÖRNYEZETVÉDELMI SZAKÉRTŐI TEVÉKENYSÉG
1. A környezetvédelmi szakértői tevékenység alapja 303
2. A környezetvédelmi szakértés célja 304
3. A környezetvédelmi tanácsadás-szakértés főbb területei 305
4. Szakértői eljárások és szerepük a környezetvédelmi szabályozás keretein belül 307
4.1. A környezetvédelmi diagnosztikai vizsgálatok 307
4.1.1. A diagnosztikai vizsgálatok lehetőségei és korlátai 307
4.1.2. Példák a nemzetközi és a hazai szakmai gyakorlatból 310
4.2. Kockázatfelmérés, kockázatelemzés (Risk Assessment of Contaminated Sites) 316
4.2.1. A kockázatfelmérés eszköze, jelentősége 316
4.2.2. A kockázatfelmérés nemzetközi és hazai alkalmazása 317
5. Az igazságügyi szakértés 319
5.1. Ki végezhet hazánkban igazságügyi szakértői tevékenységet? 320
5.2. Az igazságügyi szakértő pártatlansága 321
5.3. Az igazságügyi szakértő feladata 323
5.4. Az igazságügyi szakértői vélemény 324
5.4.1. A szakvélemény fő részei 324
5.4.2. Szempontok az igazságügyi szakvélemény készítéséhez 325
5.5. A környezetvédelmi igazságügyi szakértő 326
6. Szemelvények korábbi peranyagokból 329
Felhasznált irodalom 340