Korrupció Magyarországon

A magyar közpolitika jelenkori történetének politikai, jogi, morális és természetesen gazdasági szempontból talán legsúlyosabb negatív társadalmi hatásokat kiváltó „vonulatát" képezik a rendszerváltás egész időszakát átszövő korrupciós jelenségek. Nem szorul bővebb bizonyításra, hogy a közvetlen politikai aktualitáson túlmenően olyan súlyos problémákról van szó, amikor e kérdésekről beszélünk, melyek alapvetően érintik az új rendszer legfontosabb jogintézményeit az államhatalmi, igazságszolgáltatási, a bűnüldöző szervek, s a közigazgatás tevékenységét, de kihatnak a társadalom mindennapi mozgására, s döntően járulnak hozzá az erkölcsi politikai értékek elfogadásában (és sajnos) azok elutasításában. A legutóbbi évek (vagy inkább hónapok) korrupciós „ügyleteinek" napvilágra kerülése, esetenként a sajtó avagy a nagyobb nyilvánosság előtti „meglebegtetése" bizonyítja önmagában is, hogy bármennyire is látensek azaz titkoltak a korrupciókban résztvevők „akciói" valószínűsíthető, hogy az ilyen jellegű cselekmények átszőtték és átszövik a fentebb jelzett szférákat. Fölteendő a kérdés, hogy jogállami, demokratikus berendezkedésünk megkövetelte állami-társadalmi működés törvényszerűségei közepette mennyire lehetünk elégedettek a hazai korrupciós indexel, azaz, - ahogy ezt többen megfogalmazzák - miszerint hazánk a korrupciós világranglistában a közepesen fertőzött országok közé „küzdötte fel (vagy le)" magát. Az előzőekben fölvillantott jelenségekre adható egyértelmű választ, főként olyanokat, amelyek nem csupán áttekintő, értékelő elemzéseket adnak, de megvalósítható javaslatokat is megfogalmaznak, nem tudunk adni. Ad viszont ez a kötet, melyet kezében foghat az olvasó, széles körű áttekintést a korrupció kártékony hatásairól.

Mutass kevesebbet