Korszellem és tudomány

Lackó Miklós új könyve a humán tudományok és a magyar szellemi élet kapcsolataival, határkérdéseivel foglalkozik, az 1910-es évektől a második világháborúig, sőt, néha az 1945 utáni első évekig. A szerző már előző köteteiben (Válságok - választások, 1975; Szerep és mű, 1981) a korszak kimagasló figuráit jellemezve jutott el a két háború közti idő szellemi áramlatainak ábrázolásához. Ez a könyv újabb kulcsszemélyiségek útját mutatja be (Szekfű Gyula, Fülep Lajos, Prohászka Lajos, a harmadik nemzedék tudósai) - nem szűk tudománytörténeti szempontból, hanem a szellemi élet mélyebb összefüggéseit kutatva. A műelemzéseket levelek, személyes dokumentumok vizsgálata egészíti ki, ezért a tanulmányok nemcsak tárgyi szempontból adnak újat. Noha a szerző ábrázolásmódjának alapja most is a megértésen nyugvó, az utólagos ítélkezés minden ellentmondását tudatosító elemző értékelés, ezek az írások ember- és egyéniségközelibbek, mint a korábbiak. A művek és az alkotók személyes vallomásainak együttese teszi lehetővé annak megértését: hasonló korkérdések milyen különböző válaszokat, s mennyire eltérő gondolkodói magatartásokat teremtenek.

Mutass kevesebbet