Egy bátor szemléletű, s talán épp ezért egyedülálló könyvet tart kezében az olvasó. A középkor óta Szűz Mária személye olyannyira összefonódott istenanyai méltóságával, hogy közben elfelejtettük: valójában ugyanúgy élte hétköznapjait, mint a korabeli Izrael bármelyik asszonya. A Szentírás tanúsága szerint Fia életében nem övezte megkülönböztetett tisztelet; a háttérben maradt, hogy csendes példájával buzdítson a krisztusi életre.
Don Tonino Bello, az egy évtizede elhunyt olasz püspök 31 fejezetben, biblikus alapokra helyezve, a hétköznapi Máriát állítja elénk. Nem a teológia, a patrisztika, a liturgia vagy a művészetek Madonnáját, hanem a kétezer éve élt názáreti szüzet, aki az ácsműhelyből, a szövőszék mellől, könnyek és imádság között is szól a harmadik évezred emberéhez. Mert valóban szól hozzánk a várakozás és a nyugalom asszonya; Mária, az igazi nő, Mária, korunk asszonya...
Szűz Mária, hétköznapi asszony, szabadíts meg minket a hősi eposzok korának nosztalgiáitól, és taníts hogy mindennapi életünket úgy tekintsünk, mint az üdvtörténet építésének műhelyét. Lazítsd fel félelmeink horgonyát, hogy hozzád hasonlóan megtapasztaljuk az Isten akaratára való ráhagyatkozást az idő hétköznapi fordulatai között... Járj velünk szerény tapintattal, te, akit mielőtt égi királynővé koronáztak, előbb a mi szegény földünk porában jártál.
Mutass kevesebbet
Vélemények a könyvről