Kossuth Lajos és a magyarok 1848-49-ben

Kossuth Lajos és az 1848-49-es szabadságharc máig állandó témája történetírásunknak. Sorra láttak napvilágot nagy összefoglalások, forráspublikációk és biográfiák: merész vállalkozás volt tehát újra megrajzolni a küzdelem egész történetét. Deák István e munkájában felhasználja a hazai kutatás újabb eredményeit, az Egyesült Államokban a témakörrel foglalkozó munkák tanulságait, és ezeket saját kutatásaival kiegészítve, friss szemmel, új nézőpontból közelíti meg tárgyát. Mint könyvének bevezetőjében írja: "Minden ellenkező állítás dacára, nem tudjuk pontosan, hogy mi történt 1848-49-ben. Hiába a sok tízezer irat, memoár, értekezés és monográfia, a vitás kérdések száma ma valószínűleg nagyobb, mint száz évvel ezelőtt. Elődeink olyasmiken vitáztak, hogy ki nyerte meg a kápolnai csatát, sikkasztott-e drágakövet Madarász László, mi történik, ha Görgey nem viszi egész seregét Budára, vagy mi lett volna, ha a temesvári csatában Bem tábornokot nem veti le magáról a ló. E kérdésekben és számtalan más ügyben ma sem látunk tisztán, viszont időközben kreáltunk, illetve felismertünk sok új problémát. Tudni szeretnénk (....) komoly demográfiai és statisztikai mérések alapján, hogy milyen társadalmi rétegekből rekrutálódott a honvédsereg tisztikara, mi motiválta a sereg parasztkatonáit? Miként élt, viselkedett és gondolkodott 1848-ban egy-egy népréteg, sőt lélektani vizsgálatnak szeretnénk alávetni a szabadságharc vezetőit." Deák István előadásában a magyar 1848-49 szerves része az európai fejlődésnek és a Habsburg-birodalom történetének. Ebből a távlatból ábrázolja Kossuthot is, nagy tetteivel, és tévedéseivel, hibáival. Semmi sem áll a szerzőtől távolabb, mint szuperlativuszok halmozása, patetikus előadásmód (sőt néha a hangját ironikusra is váltja), mégis egyetlen percre sem homályosulnak el az olvasó előtt a nagy átalakulás történelmi méretei. A könyvet türelmes szemléletmód jellemzi. A szerző nyitott és mérlegelésre kész minden állásponttal szemben, és sokoldalúan hasznosítja hadtudományi, diplomáciatörténeti, szociálpszichológiai ismereteit is.

Mutass kevesebbet