Kőszeghegyalja régészeti örökségének olvasókönyve

Name: Kőszeghegyalja régészeti örökségének olvasókönyve
Price: 9592.00 HUF
Availability: InStock
Author: Ilon Gábor
ISBN: 9789638790538

Ilon Gábor - Kőszeghegyalja régészeti örökségének olvasókönyve, Kőszeg 2017 antikvár könyv

(0 vélemény)

Antikvár könyv

9 592 Ft

Állapot

Készleten

Jó állapotú antikvár könyv

Partner

Ezt a könyvet külső partnertől szerezzük be Önnek, a szállítási idő hosszabb lehet, kérjük megrendeléskor ezt vegye figyelembe.

Várható szállítási idő: 4-7 nap

600

hűségpont

Hogy működik az alku?

Bővebb leírás

ISBN:	9789638790538
Sorozatcím:	PannonKÖR Füzetek
Kiadó:	Pannon Kulturális Egyesület
Kiadás éve:	2017
Kiadás helye:	Kőszeg
Kiadás sorszáma:	Második kiadás
Kötés típusa:	ragasztott papír
Terjedelem:	267
Nyelv:	magyar
Méret:	Szélesség: 16.50 cm, Magasság: 23.50 cm
Súly:	0.00 kg
Kategória:	Történelem / Helytörténet, Honismeret / Művészetek / Építészet / Épületek,építészettörténet / Történelem / Régészet

Ajánlja ismerőseinek is!

Kívánságlistára teszem ezt a könyvet!

Megnézem a tartalomjegyzéket!

                                      "I‘ I "i■VI-I

                                                    9
E  EZETÉS                               tt11

E.SŐ KÖNYV:
3OZSOK, CÁK, KŐSZEGSZERDAHELY ÉS VELEM RÉGÉSZETI ÖRÖKSÉGE

L EPIZÓD ÉS KIRÁNDULÁS                              15
A régészeti lelőhelyek felfedezése, különös tekintettel a terepbejárásra
Egy konkrét lelőhely, a Cák határában, a Pogányréten az 1950-es évek végén felfedezett római kori tele- 
p idés és/vagy temető kapcsán kerül bemutatásra a régészet ősrégi, egyúttal új módszere, a terepbejárás.

2. EPIZÓD ÉS KIRÁNDULÁS                             31 
A késő bronzkori mesteremberek — „isteni kovácsok"
Itt a velemi Szt. Vid hegy bronzművességéről, annak ötvös-kovácsairól lesz szó. Honnan került a nyers- 
anyag az iparos telepre? Hogyan készültek a bronztárgyak? Mi volt a korabeli ötvös-kovács helye a 
társadalomban? Az urnamezős kori Szt. Vid helye Európában.

3. EPIZÓD ÉS KIRÁNDULÁS                             45 
A késő bronzkor embere — jelek-jelképek — az első európai egység
A veremi Szt. Viden több mint egy tucat kincs került elő: Nagy részük rablásból és kincskeresésből, nem 
hiteles feltárásból származik. Az utóbbi csoportba csak két kincs, á most részletesen tárgyalásra kerülő 
arany és az 1977-ben előkerült tartozik. Itt az 1929-ben, ásatáson előkerült aranykincs bemutatása 
történik meg.

4. EPIZÓD ÉS KIRÁNDULÁS                             57 
Kora vaskori szentély
A szent helyek az őskőkori eredettől, a szombathelyi Iseum emberi maradványokat őrző kútján át és a 
ma is búcsújáró helyként létező velemi Szt. Vidig terjed. Az Olvasókönyvnek ebben a részében a bozsoki 
Kalapos-kő szentélyével, Nap / csillag obszervatóriumával (?) ismerkedünk meg.

5. EPIZÓD ÉS KIRÁNDULÁS                             67 
Ázsiai lovas nomád nép az Alpokalján 1. — harcosok és testfestés
Az utóbbi évtizedekben ismételten sokat emlegetett szkíták emlékei a velemi Szt. Viden és környékén 
(Bucsu, Sé) is megtalálhatók. Honnan, mikor és miért jött ide ez a lovas nomád „nép"? Az ezüst és 
bronz piercing, a testfestés és a tetováláspuszta divat, avagy jelentése is volt?

6. EPIZÓD ÉS KIRÁNDULÁS                             77 
Késő vaskori erődített város — kelták az Alpokalján
A Julius Caesar által galloknak nevezett „nép" itt is megfordult. A korongolt kerámiával és a tömeges 
vashasználattal a térséget ők ismertetik meg. Megyénkben található emlékeik közül nemzetközileg és rég- 
óta a legismertebb a velemi Szt. Vid fa-, kő-, és földkonstrukciós erődített települése. Valószínűleg saját 
pénzt is vertek. Ebben az epizódban e témakörrel ismerkedünk meg.


7. EPIZÓD És KIRÁNDULÁS                                                            89
S:1\11111;1 Vit(11:11;U.1■1
A fi»',   ».1 rr 11i;;,kli.,116sége az ember életében. Bozsok római kori forrásfoglalásai és a vezet& A rend-
sze• anszhrirri és bozsoki elemei... A mérnöki tervezéstől az építésen át a mindennapos működésig. A ve- 
zeték bemutatása Bucsu határában. A víz és a szennyvíz a városban.

8. EPIZÓD ÉS KIRÁNDULÁS                                                            99 
Ázsiai lovas nomád nép az Alpokalján 2. — koponyatorzítás és aranycsat
A manapság Újra divatos „nép" a hunok emlékei is kimutathatók a velemi Szt. Viden és környékén 
(Bozsok, Gencsapáti, Lukácsháza). Velemi temetőjük részletét togí4ott koponyákkal Miske Kálmán 
1902-03. évi ásatása hozta napvilágra. A műkinc's-csempészet következtébkn a bozsoki aranycsat ma 
a Baltimore-i múzeumban van. Megismerkedünk a „hun" ötvösök technikai újításaival és jelképrend- 
szerükkel.

9. EPIZÓD ÉS KIRÁNDULÁS                                                            107 
Fa- és kővár az Alpokalján
A Kőszeghegyalja — Kőszeg után — legfontosabb vára a velemi Szt. Viden volt. Mikor épült a favár? 
Mikor építették át kőbe? Mi volt a feladata? Vár és templom. Ki és miért rombolta le az írott fon-ásokban 
is szereplő várat?

10. EPIZÓD ÉS KIRÁNDULÁS                                                           117 
Középkori templomok az Alpokalján
Cák kivételével mindegyik, a Kőszegi kistérséghez tartozó településen (Bozsok — Kőszeg — Kőszegszerda- 
hely — Velem) állt az Árpád- és középkorban templom. Mikor és kik építtették ezeket? Alaposabb vizs- 
gálatra érdemes kérdések: az építőanyag, a falfestmény, a napóra, az alapító és ezzel összefüggésben a 
nyugati karzat, valamint az erődítés.

11. EPIZÓD ÉS KIRÁNDULÁS                                                           127 
A régészeti örökség hasznosítása
Az Olvasókönyv kőszegi része 12. epizódjával azonos kérdések kifejtésére kerül itt sor, de a kistérség 
települési emlékeinek számbavételével. Miért tartandók ezek meg, és hogyan hasznosíthatók például a 
falvak határában található évezredes ingatlan örökség (pl. Kalapos-kő, római kori vízvezeték) és ingó 
örökség emlékei?

MÁSODIK KÖNYV: KŐSZEG RÉGÉSZETI ÖRÖKSÉGE

1. EPIZÓD ÉS KIRÁNDULÁS                                                            139 
Hogyan dolgozik a régész a város területén?
Mit jelent a városi régészet és miben áll a különlegessége? Mi a teendője egy városlakónak, ha a telkén, 
a kertjében, ha pincéjének építése közben, az alapozás árkában egy kőből rakott csatornát talál? Többek 
között ezekkel a kérdésekkel ismerkedünk meg ebben a fejezetben.

2. EPIZÓD ÉS KIRÁNDULÁS                                                            149 
A késő bronzkor embere — az első európai egység — a termelő ember
1841. május 18-án a város határában, a hegyekben található ördögasztala / uvér / Asztalkő


       gmg           hó, aveloól g./'y lawg                (lila Irrn,vl hrLrhrrlr ,111Ivg•g hog illan                    g111
I. hrl, ll a irlgtIg.%e g. larpyggloggil; laa          %,grugaggr,'    %álla 1ü, lrnrlr rr           r • '10,411 /N/r/dfii"ii.
            1(1/011.111(10h        nikókarlal a k..11; Inagula)        lan ‚Haat, fig'%...lev g.% has agglalo,

*, I 111/(5D ÉS KIRÁNDULÁS                                                                                                159
       11,11C (1S         Val'US halaVaball?
I'~I 1 h, a (1 hajdani hó-szegi patikus, a ina is itt élő Kültel-család szőlőjében, a .Szene 1 mre her,• alja
   Nr, beette kii,pan 1 filé vezető al) egyik telkén egy ,Hallstatt-kori vaslándzsa került elő 1 tol la la I oo 
,o % aknák árad adó Hallstau? Mi a jelentősége a korabeli Európában és hazánkban? A 1 I a Ilst u 
1, J1111110 lo,rin.srrbb klőhelyei és emlékei megyénkben.

   I 111/ÓD ÉS KIRÁNDULÁS                                                                                                 169
       v.■,;k■>ri Lila a Fő téri ivókút alatt
       1,-, .'nett,. évi megújítása során kisebb megelőző feltárásra került sor a Városház u. és a 
o,o1,o1k.o.o sri rail, a mai ivókút alatti területen. Itt a legkorábbi emberi jelenlétet egy kelta kút jelzi, amely 
ohl. 1,,,talléséból, egy háztartás konyhafelszerelésének egy része került elő. Ennek kapcsán a Wird
,,o o,   o, nak, a herámiának a bemutatására is sor kerül, valamint a környék további érdekes és él ti'ke% 
1,, oo dor', vallilteivel ismerkedünk meg.

   I PILÓD ÉS KIRÁNDULÁS                                                                                                  181
         1:4 ›ri rSl az Abért-tónál, azaz a Gyöngyös-völgyében
               (s Kőszeg között a Gyöngyös-völgyében halad a Borostyánkő út. Megismerkedünk nyoma,' 
000, to, oo,11, létesítményeivel és Vas megye korabeli útjainak típusaival valamint az azok felületén Inei-11 
voltal,, nyamaldrul. Kőszegfalva határában valószínűleg egy villagazdaság kő-falai és egy ipari nem,e,1
            hemencéi kerültek elő több mint egy évtized régészeti tevékenysége során.

ri I I'I/ÓD ÉS KIRÁNDULÁS                                                                                                 191
I I, I, ■;;I;Ilo őseink az Abért-tónál
       ei:lalaa határában, a Gyöngyös keleti teraszán található víztározó epítését megelőző jelí,,,,,von 
'un„ ben megyénk újabb honfoglalás kori temetkezéseit ismerhettük meg. Ez egy kiscsaládi tem•ti,.
       o';'■, nagyobb temető széle? Az antropológia tudománya segítségével és a tárgyak „vallatása" aé.o,a, 
1,0 ,lelot, kerülhetünk a korhoz.

/ I I'I/ÓD ÉS KIRÁNDULÁS                                                                                                  199
\ I,ar I koi i vasinfives mesteremberek Kőszegfalva határában
     Ih/inti- erdőben 1961-ben Nováki Gyula régész vezetésével több vaskohót tártak fel. Honnan szár 
na,. ik a nyersanyag? Mi a gyepvasérc? Hogyan dolgozták azt fel? Milyen típusúak és mikor használták 
o, rel leljedezett kohókat? Vas megye ilyen iparrégészeti emlékeinek áttekintése, védelmük fontossága,

11. I PIZÓD ÉS KIRÁNDULÁS                                                                                                 209
   k■,,J•gi-család toronyvára a hegyen
         lakóinak és az ideérkező turistáknak több mint egy évszázada kedvenc kirándulás,' rét pon 
,o r ‚11t. tel ma, egy a honfoglalás millecentenáriumára Bakay Kornél régész vezetésével me.,1; la a 'ion 
o nem kenés önzetlen támogató áldozatvállalásának köszönhetően egy újra felépített Árpád kori la, 
teketorony tilt és m alidik kilátóként. Ebben a fejezetben az Óház és annak tárgyi emlékei l', ül nek 
lornoutaurga,


9. EPIZÓD ÉS KIRÁNDULÁS                          221 
Vár és városalapítás... az 1532. évi ostrom
Ebben a részben először a Kőszegi-család városalapításával foglalkozom. A város egyik sarkában a vár 
áll, aminek leglátványosabb épülete az északi (gótikus) palota. Holl Imre, Bakay Kornél és Benkhard 
Lilla védművekkel kapcsolatos kutatási eredményeit is bemutatom. Egyúttal a régészet szemszögéből 
megismerkedünk az ostrommal, tárgyi emlékeinek megtalált részével.

10. EPIZÓD ÉS KIRÁNDULÁS                         235 
A Jurisics tér arculata
Milyen lehetett a középkorban a mai Jurisics tér, azaz a középkori városmag? Ez maga volt az alapított 
város? Mit tudunk a piactér, templom és temető együtteséről? Hol. mikortól és meddig álltak a fa- és a 
kő, a lakó- és a középületek itt? A Fő tér 2006. és a jurisics tér 2009-2011. évi megelőzőfeltárásai az 
uniós forrásokból történő feltíjítások előtt folytak és számos új eredményt hoztak. Mindezekkel érdemes 
röviden megismerkedni.

11. EPIZÓD ÉS KIRÁNDULÁS                         247 
Életmód a késő középkorban, a kora újkorban
Itt a lakáskultúra egyetlen elemével, a fűtőberendezéssel ismerkedünk meg. Továbbá a vár, valamint 
a Szent Katalin temetőkápolna körüli temető kutatásakor napvilágra bukkant viseleti elemek és más 
települések hasonló emlékeinek felhasználásával a viseletről szerezhetünk ismereteket. A szerencsés vélet- 
leneknek köszönhetően leginkább a női fejdísz és részben a lábbeli egy-egy típusáról alkothatunk képet.

12. EPIZÓD ÉS KIRÁNDULÁS                         257 
A régészeti örökség hasznosítása
E fejezetben tárgyaljuk, hogy 1. Mi a kulturális örökség fogalma és milyen kőtelességeink vannak a 
jelenben a múltért, a jövőnek. 2. Hogy egy közép- és kora Újkori városban élünk, amelynek ingatlan és 
ingó öröksége van. Utóbbiak őrzője a városi és a megyei gyűjtőkörű, valamint a Magyar Nemzeti Mú- 
zeum. 3. Hogyan hasznosíthatóak örökségünk emlékei?