Koszorú. Első évfolyam. Első félév

Koszorú. Első évfolyam. Első félév. [1-26. szám. Hiány: 5. és 13. szám!!!] Szépirodalmi s átalános miveltség terjesztő hetilap. Szerkeszti: Arany János. Pest, 1863. Nyomatott Emich Gusztáv M. Akad. nyomdásznál. [4] + 620 p. [Hiány: 97-120. p. = 5. szám; 289-312. p. = 13. szám!!!] A Koszorú egy Arany János által szerkesztett szépirodalmi és általános műveltségterjesztő hetilap volt, amelynek az 1863-as első évfolyam első féléve a január–júniusi időszakot foglalta magában (1–26. szám); kiemelkedő kultúrtörténeti és sajtótörténeti mérföldkő. Ez az időszak a neoabszolutizmus korának (a Bach-korszak utáni provizórium) irodalmi és szellemi újjászerveződését testesítette meg. Az 1863. januári legelső számok közvetlenül a nemzeti öntudat és intézményrendszer helyreállítását célozták meg. Gróf Mikó Imre indító programcikke (A koszorú) a kulturális összefogást hirdette. Arany János Egy szó a föntebbire és az Irodalmi hitvallásunk című írásaiban fektette le a lap esztétikai és morális alapelveit. Ormós Zsigmond cikksorozata (Gróf Széchenyi emléke milyen legyen?) a legnagyobb magyar kultuszának korai, tudatos építését indította el. A lap szakított a korábbi, kizárólag szórakoztató vagy felületes divatlapok hagyományával. Helyette a hazai elit tudományos és filozófiai vitáinak adott teret. Olyan neves szakemberek publikáltak elméleti írásokat, mint Lévay József az esztétikáról, vagy Imre Sándor a nyelvi-irodalmi hagyományról. Arany János felismerte, hogy a magyar kultúrát integrálni kell a modern európai áramlatokba. Az első félévben indult el az a szerkesztői gyakorlat, amelyben külföldi folyóiratok (főként a lipcsei Europa) cikkeit, tudományos újdonságait, földrajzi és néprajzi beszámolóit ültették át magyarra. Ez segítette a magyar olvasóközönség európai szintű polgárosodását és tájékozottságát. A lap a Kisfaludy Társaság szellemi hátországára épült. Az első félév sikere (amikor a lap még kiemelkedő, csaknem 1500–1800 példányos előfizetői számmal futott) bizonyította, hogy a szabadságharc utáni apátia után létezik egy stabil, fizetőképes és igényes magyar kulturális elit, amely igényli a magas szintű kritikai és esztétikai sajtót. Összességében a Koszorú 1863-as első féléve a kiegyezés előtti magyar szellemi élet legszínvonalasabb kohója volt, amely egyszerre védte a nemzeti értékeket és nyitott kaput a modern európai gondolkodás felé. Félvászon kötés.

Mutass kevesebbet