Koszorú. Első évfolyam. Második félév

Koszorú. Első évfolyam. Második félév. [1-26. szám.] Szépirodalmi s átalános miveltség terjesztő hetilap. Szerkeszti: Arany János. Pest, 1863. Nyomatott Emich Gusztáv M. Akad. nyomdásznál. [4] + 620 p. A Koszorú egy Arany János által szerkesztett szépirodalmi és általános műveltségterjesztő hetilap volt, amelynek az 1863-as első évfolyam második féléve a július–decemberi időszakot foglalta magában (1–26. szám); kiemelkedő kultúrtörténeti és sajtótörténeti mérföldkő. Ez az időszak a neoabszolutizmus korának (a Bach-korszak utáni provizórium) irodalmi és szellemi újjászerveződését testesítette meg. A lap szakított a korábbi, kizárólag szórakoztató vagy felületes divatlapok hagyományával. Helyette a hazai elit tudományos és filozófiai vitáinak adott teret. Arany János felismerte, hogy a magyar kultúrát integrálni kell a modern európai áramlatokba. Az első félévben indult el az a szerkesztői gyakorlat, amelyben külföldi folyóiratok (főként a lipcsei Europa) cikkeit, tudományos újdonságait, földrajzi és néprajzi beszámolóit ültették át magyarra. Ez segítette a magyar olvasóközönség európai szintű polgárosodását és tájékozottságát. A lap a Kisfaludy Társaság szellemi hátországára épült. Az első félév sikere (amikor a lap még kiemelkedő, csaknem 1500–1800 példányos előfizetői számmal futott) bizonyította, hogy a szabadságharc utáni apátia után létezik egy stabil, fizetőképes és igényes magyar kulturális elit, amely igényli a magas szintű kritikai és esztétikai sajtót. Összességében a Koszorú a kiegyezés előtti magyar szellemi élet legszínvonalasabb kohója volt, amely egyszerre védte a nemzeti értékeket és nyitott kaput a modern európai gondolkodás felé. Arany ebben az időszakban ismerte fel, hogy az európai irodalomban a regény vált a vezető műfajjá. A folyóirat cikkei, kritikái és elméleti írásai előkészítették a magyar próza realizmus felé fordulását. A kötet „egy koszorúba” gyűjtötte a kor legjelesebb alkotóit (pl. Tompa Mihály, Lévay József, Gyulai Pál, Fáy András), stabil publikációs platformot biztosítva számukra az abszolutizmus nyomasztó légkörében. : Arany elképesztő mennyiségű, mintegy 700 külföldi cikket, tárcát és tudósítást ültetett át a lapba (kiemelten a lipcsei Europa hetilapból). Ez a konkrét féléves kötet kaput nyitott a korabeli európai esztétikai áramlatokra, tudományos felfedezésekre és a világirodalmi újdonságokra, ezzel küzdve a hazai provinciálisság ellen. Zeneesztétikai mérföldkő: Ebben a második félévben jelent meg a lapban a magyar zenetudományt és zenei közízlést alapvetően formáló diskurzus Richard Wagner pesti vendégszerepléséről és zenedrámáiról, Bartalus István és Arany János reflexióival. Félvászon kötés.

Mutass kevesebbet