Koszorú. Harmadik évfolyam. Első félév

Koszorú. Harmadik évfolyam. Első félév. [1-26. szám] Hetilap a szépirodalom s átalános miveltség köréből. Szerkeszti: Arany János. Pest, 1865. Nyomatott Emich Gusztáv M. Akad. nyomdásznál. [4] + 620 p. [A 13. számban kéziratos pótlások!!!] A Koszorú című hetilap harmadik évfolyamának első félévi kötete (1865. január–június, 1–26. szám) kiemelkedő kultúrtörténeti és irodalomtörténeti jelentőséggel bír, mivel ez zárja le Arany János folyóirat-szerkesztői munkásságát, és közvetlenül megelőzi a kiegyezés korának szellemi átalakulását. Arany János 1863-ban indította el a lapot a korábbi Szépirodalmi Figyelő folytatásaként. Ez a félév (1865. első fele) volt a folyóirat legutolsó megjelent kötete: a lap az előfizetők számának csökkenése miatt 1865. június 25-én megszűnt. Ezzel zárult le Arany aktív kritikusi és folyóirat-szerkesztői korszaka, mivel 1865 januárjában megválasztották a Magyar Tudományos Akadémia főtitkárának, ami teljesen lefoglalta energiáit. A kötet hűen tükrözi Arany és köre (pl. Gyulai Pál) irodalmi programját. Célja a magyar irodalom esztétikai színvonalának emelése és a nemzeti ízlés formálása volt a gyorsan kommercializálódó sajtópiacon. Határozott gátat szabott a ponyvairodalomnak és a felületes, divatos érzelgősségnek. A kötet rendkívül fontos dokumentuma a korabeli magyar kulturális transzfernek. Arany ebben az időszakban is hatalmas mennyiségű külföldi tudományos, esztétikai és társadalmi cikket fordított le és dolgozott át (főként a lipcsei Europa – Chronik der gebildeten Welt lapból). Ezzel a magyar olvasóközönség közvetlenül és igényes formában értesülhetett az európai szellemi áramlatokról, utazásokról, történelemről és néprajzról. 1865 első fele a politikai konszolidáció (a kiegyezést előkészítő tárgyalások, Deák Ferenc húsvéti cikke) időszaka. A kötet írásai pontosan tükrözik a Bach-korszak elnyomása utáni szellemi éledezést és a kulturális intézményrendszer újjászervezését. Félbőr kötés.

Mutass kevesebbet