Koszorú. Második évfolyam. Második félév

Koszorú. Második évfolyam. Második félév. [1-26. szám. Hiány: 12. szám!!!] Hetilap a szépirodalom s átalános miveltség köréből. Szerkeszti: Arany János. Pest, 1864. Nyomatott Emich Gusztáv M. Akad. nyomdásznál. [4] + 620 p. [Hiány: 12. szám - 265-288. oldalakat tartalmazó lapok!!!] A Koszorú című folyóirat 1864-es második évfolyamának második félévi kötete kiemelkedő kultúrtörténeti és irodalomtörténeti jelentőséggel bír. Arany János főszerkesztésében ez a kötet a kiegyezés előtti magyar szellemi élet és a nemzeti modernizáció egyik legfontosabb dokumentuma. Arany János ebben az időszakban tette közzé a korszakalkotó írói arcképeit és esztétikai értekezéseit. Olyan klasszikus szerzők életművét vizsgálta és emelte be a modern nemzeti kánonba, mint Gyöngyösi István, Orczy Lőrinc, Gvadányi József vagy Ráday Gedeon. Ezekben az írásokban fektette le a népiesség és a magasszintű nemzeti költészet szerves egységének elméletét. Helyet kaptak benne történeti, föld- és néprajzi tanulmányok, útleírások, valamint a természettudományok friss eredményei. Esztétikai és társadalmi cikkek segítségével formálta a korabeli közízlést és kritikai gondolkodást. Ebben a kötetben jelentek meg a korai, úttörő jellegű székely népköltészeti gyűjtések és közlések. A kötet hűen tükrözi az abszolutizmus korának (Bach-korszak utáni időszak) szellemi klímáját. A lap nehéz gazdasági körülmények között, csökkenő előfizetői szám mellett működött. Ennek ellenére a magyar nyelvű kultúra megőrzésének és a nemzeti összefogásnak a legfőbb pesti bástyája maradt. Olyan szerzőgárdát tömörített egy „koszorúba”, amely biztosította a folytonosságot az 1848-as szabadságharc utáni szellemi űrben. Félvászon kötés.

Mutass kevesebbet