Kovacsóczy Farkas / Mária Terézia / II. Rákóczy György

3 művet tartalmazó kolligátum: 1.) Szádeczky Lajos: Kovacsóczy Farkas. 1576-1594. Budapest, 1891. Magyar Történelmi Társulat. [4] + 140 p. + 9 t. Szádeczky Lajos neves történész Kovacsóczy Farkas 1576–1594 című életrajzi monográfiája az erdélyi kancellár életét és politikai pályafutását dolgozza fel. A könyv Kovacsóczy Farkas (kb. 1540–1594) erdélyi kancellár sorsát mutatja be, aki a korszak egyik legműveltebb humanistája és legbefolyásosabb politikusa volt, végül azonban a zsarnoki önkény áldozataként végezték ki. 2.) Marczali Henrik: Mária Terézia. 1717-1780. Budapest, 1891. Magyar Történelmi Társulat. [4] + 332 p. + 18 t. Marczali Henrik egyik legjelentősebb történeti munkája a Mária Terézia (1717–1780) című életrajz, amely először 1891-ben jelent meg a Magyar Történelmi Társulat gondozásában, a „Magyar Történeti Életrajzok” sorozat részeként. A kötet átfogóan mutatja be a királynő életútját, udvari életét, szokásait, valamint a magyar nemzettel való sajátos kapcsolatát. Részletesen tárgyalja uralkodásának drámai fordulatait 1740 és 1780 között, beleértve az osztrák örökösödési háborút és a hétéves háborút. Marczali a korabeli történetírás szellemében bizonyos fokig idealizálja az uralkodónőt és a magyar nemesség „vitézi hűségét” (pl. az 1741-es pozsonyi országgyűlés híres jelenetét). : A könyv rendkívül forrásgazdag; a szerző alapos levéltári kutatásokra alapozta megállapításait, így a tényanyag ma is hiteles hivatkozási pont a korszak kutatói számára. 3.) Szilágyi Sándor: II. Rákóczy György. 1621-1660. Budapest, 1891. Magyar Történelmi Társulat. [4] + 212 p. + 10 t. A Szilágyi Sándor által írt II. Rákóczy György (1621–1660) című monográfia 1891-ben jelent meg Budapesten, a Magyar Történelmi Társulat gondozásában, a népszerű Magyar Történeti Életrajzok sorozat részeként. A mű a korszak egyik alapvető történeti munkája, amely részletesen tárgyalja az erdélyi fejedelem életét és politikai pályafutását. Szilágyi részletesen elemzi II. Rákóczi György fejedelemségét, különös tekintettel az 1657-es szerencsétlen kimenetelű lengyelországi hadjáratra, amely Erdély romlásához vezetett. A szerző korabeli okleveleket, levelezéseket és diplomáciai iratokat használt fel, így a mű ma is fontos forrásmunka a kutatók számára. (Magyar Történeti Életrajzok.) Félvászon kötés.

Mutass kevesebbet