Közép-ázsiai utazás

Vámbéry Resid efendi-ként dervisruhában járta végig Perzsia, Afganisztán és Közép-Ázsia számos térségét (Tebriz-Teherán-Kungráde-Khiva-Buhara-Szamarkand- Karsi-Herat-Meshed-Teherán). Érdemes megemlíteni, hogy az álruhára nem azért volt szükség, mert Vámbéry frengi, azaz európai volt hiszen számos európai utazó járt már őelőtte is azon a vidéken , hanem azért, mert az európai hatalmak elsősorban Oroszország és Anglia folyamatosan beavatkoztak, hol fegyveresen, hol csak anyagi támogatással, kém- és lázítótevékenységgel a térség kisebb-nagyobbfegyveres konfliktusaiba. Ezért fajulhatott odáig a helyzet, hogy a helyiek minden európait potenciális kémnek tekintettek, s az elfogott európai örülhetett, ha jókora summáért a családja kiválthatta. Utazásainak tapasztalataiból többek között Londonban és Párizsban is számos előadást tartott, s a számos nyelven írt tanulmányai révén európai hírű tudóssá vált. 1865-ben kinevezték a Pesti Egyetem tanítójává, de csak 1870-ben lett a keleti nyelvek tanszékének tanára, miután a zsidó hitről áttért a református vallásra. Az MTA 1876-ban választotta rendes taggá, 1893-tól tiszteletbeli, rá egy évre igazgató tag. 1894 őszén a szultán engedélyével az 1896. évi millenniumi kiállításra történő anyaggyűjtés céljából bebocsátást nyert a kincstárba. Huszonöt év a jelen korban gazdagabb különféle és rendkívüli változásokban, mint a mult idők egész századai. Ami Középázsiában a lefolyt harmincz évi időtartam alatt történt, az a fentebbi megjegyzésnek fényes bizonyítéka. Ott, hol egykor nyomorúságos dervisruhába öltözve, kitéve a szomjhalál és agyonüttetés állandó veszélyének, lihegő tevén barangoltam be a borzalmas, térdig érő homokpusztákat, ott a mai utazót, ki a vasuti kocsi bársony vánkosain pihen, a dübörgő vasparipa annyi óra alatt szállítja rendeltetési helyére, mint ahány napra vagyhétre azelőtt szükség volt. A turkomán emberrablóktól és a vérszomjas zsarnokoktól való félelem teljesen megszűnt, kéjvonatok mennek Párisból Bokharába, a féktelen vakbuzgóság egykori székhelyébe; Szamarkandban, Timur büszke városában párizsi szinházak és Café chantant-ok találhatók, sőt keleti Turkesztán egykori pusztaságai és a Pamiri fensík geografiai kutatók és politikai kalandorok tartózkodási helyévé lettek.

Mutass kevesebbet