Közép-Európa forradalma 1917-1921

"Hol van Közép-Európa? És mit nevezhetünk forradalomnak? Két olyan kérdés, amelyeket kiváló elmék egész sora próbált tisztázni, anélkül hogy végleges megoldásra jutott volna." Így kezdődik Hajdu Tibor kötete, amely történetírásunk és közgondolkodásunk egyik igen jellemző hiányára irányítja a figyelmet. Az utóbbi évtizedben ugyan szép számmal jelentek meg nálunk könyvek 1918-19 két magyar forradalmáról, előzményeikről, illetve az ellenforradalom hatalomra jutásáról és konszolidációjáról, de e viharos esztendők Közép-Európájának, tágabb hazánknak bemutatására nem vállalkoztak. Hajdu Tibor, az MTA Történettudományi Intézetének tudományos főmunkatársa magyarul még nem publikált külföldi irodalomra támaszkodva könyvében kísérletet tesz arra, hogy bemutassa: a közép-európai létezésmód válsága és a világháború megrázkódtatásai miként érlelték meg a forradalmakat? milyen közös, illetve nemzetenként eltérő sajátosságai voltak a forradalmi folyamatnak. Az orosz forradalom és polgárháború Közép-Európára nézve legfontosabb elemeit is bemutatja, hiszen a mai olvasónak nem áll rendelkezésre modern áttekintés az orosz forradalom történetéről; sokszor félrevezető sémákat tanulhatott. Reális képet kapunk a Párizs környéki békékről, ellentmondásaikról A korszak főszereplői (Lenin, Wilson, Trockij, Rosa Luxemburg, Benes, Smeral, Pilsudski, Noske) egy-egy jellemző vonásának megrajzolásával hozzájárul ahhoz, hogy a magyar forradalmak máig vitatott vezetőit is árnyaltabban lássuk. A könyv lapjain kirajzolódik a forradalmak utáni Közép-Európa mérlege: eredmények, félmegoldások, álmegoldások.

Sorozatcím:

Közös dolgaink

Borító tervezők:

Murányi István

Kiadó:

Gondolat

Kiadás éve:

1989

Kiadás helye:

Budapest

Nyomda:

Alföldi Nyomda

ISBN:

9632822331

Kötés típusa:

ragasztott papír

Terjedelem:

187 oldal

Nyelv:

magyar

Méret:

Szélesség: 11.00cm, Magasság: 18.00cm

Súly:

0.20kg

Kategória:

Történelem politika

Történelem újkor-legújabb kor egyetemes

Történelem hadtörténelem