Közigazgatási jog - Különös rész I.

Name: Közigazgatási jog - Különös rész I.
Price: 1200.00 HUF
Availability: InStock
Author: Bencsik András szerk.
ISBN: 9786155376146

Bencsik András szerk. - Közigazgatási jog - Különös rész I., Budapest-Pécs 2014 antikvár könyv

(0 vélemény)

Antikvár könyv

1 200 Ft

2 000 Ft

40%

Állapot

Készleten

Jó

Antikvár bolt

Kedvezményes

hűségpont

Hogy működik az alku?

A közigazgatási jog oktatásának – nem csupán Magyarországon – egyik legérzékenyebb és megnyugtatóan meg nem oldott problémája a különös rész témaköre. Ennek egyik oka, hogy a közigazgatási jog különös részének anyaga „mérhetetlenül hatalmas” és erősen változékony. Napjaink tananyagíróinak munkáját nehezíti az ágazati politikák kidolgozatlansága, illetve instabilitása, mivel a gyorsan változó szakpolitika az alaposan kidolgozott fejlesztési és működési elvek rendszerének a kimunkálását megnehezíti. Tankönyvünkben arra törekszünk, hogy – a hatályos joganyag feldolgozása révén – a közigazgatási jog különös részének leglényegesebb témakörei közül az ún. gazdasági közigazgatás egyes területeit, a humán szolgáltatások igazgatását, valamint a fontosabb állami alapnyilvántartások tárgykörét szisztematikus rendben vizsgáljuk, elősegítve ezzel a közigazgatási jog oktatását, valamint az érdeklődők ismereteinek gyarapítását.

Mutass kevesebbet

Bővebb leírás

Súly:
ISBN:	9786155376146
Kiadó:	Dialóg Campus Kiadó
Kiadás éve:	2014
Kiadás helye:	Budapest-Pécs
Nyomda:	Molnár Nyomda és Kiadó Kft.
Kötés típusa:	ragasztott papír
Terjedelem:	183
Nyelv:	magyar
Méret:	Szélesség: 17.00 cm, Magasság: 24.00 cm
Kategória:	Jog, Törvény / Tankönyvek / Egyetemi, Főiskolai

Ajánlja ismerőseinek is!

Kívánságlistára teszem ezt a könyvet!

Megnézem a tartalomjegyzéket!

ELŐSZÓ 9 
ELSŐ RÉSZ: BEVEZETÉS 
I. FEJEZET: A KÖZIGAZGATÁSI JOGI KÜLÖNÖS RÉSZ FOGALMA ÉS 
JELENTŐSÉGE 13 
1. A különös rész fogalma és kialakulása 13 
2. A különös részi joganyag és témakörei 14 
3. A különös rész mint tantárgy 15 
MÁSODIK RÉSZ: GAZDASÁGI IGAZGATÁS 
II. FEJEZET: GAZDASÁGIGAZGATÁS — GAZDASÁGI VERSENYJOG 19 
1. A gazdasági élet és a közigazgatás összefüggései 19 
1.1. A gazdasági versenyjog fogalma és funkciói 19 
1.2. A gazdasági versenyjog kialakulása és fejlődése 21 
1.3. Szabályozási modellek a különböző államokban 23 
1.4. A gazdasági versenyjog alapelvei 26 
2. A gazdasági közigazgatás szervezete: Gazdasági Versenyhivatal 27 
2.1. A Gazdasági Versenyhivatal jogállása és feladatai 27 
2.2. A Gazdasági Versenyhivatal szervezete 29 
2.3. Piacelemzés és ágazati vizsgálat 30 
2.4. Bejelentés és panasz 31 
2.5. A versenyfelügyeleti eljárás szabályai 32 
III. FEJEZET: A FOGYASZTÓVÉDELEM IGAZGATÁSA 37 
1. A fogyasztóvédelem és a közigazgatás összefüggései 37 
1.1. A fogyasztóvédelem fogalma és funkciói 37 
1.2. A fogyasztóvédelem kialakulása és fejlődése 38 
2. A fogyasztói jogok és a jogérvényesítés 40 
2.1. A fogyasztói alapjogokról általában 40 
2.2. Fogyasztói alapjogok a fogyasztóvédelmi törvényben 41 
2.3. A fogyasztói jogok érvényesítése 42 
3. A fogyasztóvédelem intézményrendszere 48 
3.1. A fogyasztóvédelem állami intézményrendszere 48 
3.2. A helyi önkormányzatok szerepe 50 
3.3. A fogyasztóvédelmi érdek-képviseleti szervezetek szerepe 50 
3.4. Az EU fogyasztóvédelmi intézményei 52 
3.5. A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság 53 
IV. FEJEZET: TERÜLETFEJLESZTÉS 59 
1. A területfejlesztés fogalmi apparátusa 59 
1.1. Területfejlesztés az állami szervek rendszerében 59 
1.2. A területfejlesztés lényegesebb fogalmai 60 
2. A területfejlesztés alapelvei 63 
2.1. „Klasszikus" alapelvek 64 
2.2. A területfejlesztés és támogatáspolitika közvetett alapelvei 65 
3. A területfejlesztés területi egységei 66 
3.1. NUTS rendszer 66 
3.2. A NUTS rendszer hazai területi egységei 66 
3.3. Egyéb támogatáspolitikai területi egységek 67 
4. Szemelvények a területfejlesztési támogatáspolitika történetéből 68 
4.1. Uniós kitekintés 68 
4.2. Hazai visszapillantás 69 
5. A területfejlesztési törvény főbb ismérvei 71 
5.1. A törvényi szabályozás szerkezete 71 
5.2. A Tft. szabályozási területei 72 
6. A területfejlesztés szervezet- és intézményrendszere 73 
6.1. A területfejlesztés sokszereplős modellje 73 
6.2. Központi állami szervek 74 
6.3. Területi, települési közigazgatási szervek 75 
6.4. A területfejlesztés egyéb szervezetei 77 
6.5. Az uniós jog által meghatározott területfejlesztési szervezet-típusok 79 
7. A területfejlesztés két évtizedre visszanyúló értékelése 80 
8. Az előző időszak Uniós fejlesztési programjai, tervei 81 
8.1. A PHARE programok 81 
8.2. Az első Nemzeti Fejlesztési Terv 82 
8.3. Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT); Új Széchenyi Terv (ÚSzT) 82 
9. Az új hazai (terület)fejlesztési támogatáspolitika 83 
9.1. Nemzeti Fejlesztés — Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció 83 
9.2. A 2014-2020 programozási időszak prioritásai, intézményrendszere 84 
9.3. Terület- és településfejlesztési operatív program 86 
V. FEJEZET: AZ ÉPÍTÉSÜGY IGAZGATÁSA 91 
1. Az építésügy és a közigazgatás összefüggései 91 
1.1. Az építésügy fogalma, jelentősége 91 
1.2. Az építésügyi- igazgatás funkciói 91 
2. Az építésügyi igazgatás kialakulása és fejlődése 92 
2.1. Momentumok az építési igazgatás világtörténetéből 92 
2.2. Az építésügyi igazgatás Magyarországi állomásai 93 
3. Az építésügyi igazgatás jogi szabályozása 95 
4. A településrendezés 95 
4.1. A településrendezés célja 95 
4.2. A településrendezés eszközei 96 
4.3. A településrendezés sajátos jogi eszközei 97 
4.4. Településrendezési eljárás 99 
5. Építésrendészet 100 
5.1. Az építésrendészet fogalma 100 
5.2. Engedélyek az építésrendészetben 100 
5.3. Építésügyi hatósági ellenőrzés 102 
5.4. Építésfelügyeleti tevékenység 102 
5.5. Az építésrendészeti igazgatásban résztvevő szervek 103 
5.6. Az építésügyi hatósági eljárások különös szabályai 103 
HARMADIK RÉSZ: A HUMÁN KÖZSZOLGÁLTATÁSOK IGAZGATÁSA 
VI. FEJEZET: AZ ÁLLAMI ALAPNYILVÁNTARTÁSOK: 
AZ ANYAKÖNYVI IGAZGATÁS ÉS A NÉPESSÉG-NYILVÁNTARTÁS 107 
1. Az anyakönyvi igazgatás jelentősége, fogalma 107 
2. Az állami nyilvántartások vázlatos története 108 
3. Az anyakönyvi igazgatás alapelvei 110 
3.1. Az anyakönyvek vezetése kizárólagos állami feladat 110 
3.2. Teljesség elve 110 
3.3. Egységesség elve 110 
3.4. Folyamatosság elve 111 
3.5. Bejelentési és bejegyzési elv 111 
3.6. Közhitelűség elve 111 
3.7. Deklarativitás elve 111 
3.8. A nyilvánosság kizárásának elve 111 
4. Az anyakönyvi igazgatás jogi szabályozása 111 
4.1. A jogi szabályozásról általában 111 
4.2. Az anyakönyvi eljárás újraszabályozásának indokai és főbb tartalmi elemei 113 
4.3. Az anyakönyvezési eljárás különös eljárási szabályai 114 
4.4. Az anyakönyvek vezetésére vonatkozó főbb szabályok 116 
4.5. Az anyakönyvi nyilvántartások rendszere 118 
4.6. Az anyakönyvekről kiállítható okiratok 118 
5. Az okmányirodák működése 119 
5.1. Az okmányirodák kialakulása 119 
5.2. Az okmányirodák illetékességi területe 120 
5.3. Az okmányirodák ügyfélfogadási rendje 121 
5.4. A polgárok személyi adatainak nyilvántartása 121 
VII. FEJEZET: SZOCIÁLIS IGAZGATÁS 125 
1. A szociálpolitika fogalma és kialakulása 125 
1.1. A szociálpolitika kialakulásának indokai 125 
1.2. A szociálpolitika fogalma 126 
2. Fejezetek a szociálpolitika történetéből 127 
2.1. A szociálpolitika világtörténete 127 
2.2. A szociálpolitika hazai története 128 
3. A szociális igazgatás alapelvei 130 
3.1. Az alapelvek jelentősége 130 
3.2. A szociális igazgatás legfőbb alapelvei 131 
4. A szociális igazgatás rendszere, szabályozá 
4.1. A szabályozás értékelése 
4.2. A szociális igazgatás szervezete 
4.3. A szociális igazgatás különös eljárási sz 
4.4. A szociális ellátások rendszere 
VIII. FEJEZET: AZ EGÉSZSÉGÜGY 
1. Az egészségügy és a közigazgatás összefüggései 
1.1. Az egészségügy fogalma és funkciói 
1.2. Az egészségügy jogi szabályozása 
2. Az egészségügy vázlatos története 
2.1. Az egészségügy világtörténetének főbb 
2.2. A magyar egészségügy kialakulása és 
3. A gyógyító-megelőző ellátás 
3.1. Az egészségügyi ellátások rendszere: a 
3.2. A betegek jogai az Eütv. szerint 
3.3. A betegek kötelességei 
3.4. A betegek jogainak érvényesítése 
4. Az egészségügy szervezete 
4.1. Az állami szervek egészségügyi feladatai 
4.2. A szakmai kamarák szerepe az egészségügyben 
4.3. Az önkormányzatok egészségügyi feladatai 
5. Közegészségügy és járványügy 
5.1. A közegészségügy és a járványügy fogalma 
5.2. A közegészségügy szervezete és működése 
5.3. A járványügyi igazgatás alapkérdései 
IGAZGATÁSA 
állomásai 
fejlődése 
progresszivitás elve 
és funkciója 
Bizottság 
testületei 
sa 
abályai 
lása és megszűnése 
134 
134 
135 
138 
139 
145 
145 
145 
146 
147 
147 
148 
150 
150 
151 
153 
154 
155 
155 
157 
159 
162 
162 
163 
164 
169 
169 
170 
171 
172 
172 
173 
173 
174 
175 
176 
177 
178 
178 
180 
180 
181 
182 
IX. FEJEZET: A FELSŐOKTATÁS IGAZGATÁSA 
1. A felsőoktatás és a közigazgatás összefüggései 
2. A felsőoktatás működésének alapelvei 
3. A felsőoktatási autonómia 
4. Felsőoktatási intézmény létesítése, átalaku 
4.1. Felsőoktatási intézmény létesítése 
4.2. Felsőoktatási intézmény átalakulása 
4.3. Felsőoktatási intézmény megszűnése 
5. A felsőoktatási intézmény felépítése 
5.1. A szenátus 
5.2. A rektor 
5.3. A kancellár 
5.4. A gazdasági tanács 
6. A felsőoktatás szervezése és irányítása 
6.1. Az Oktatási Hivatal 
6.2. A Magyar Felsőoktatási Akkreditációs 
6.3. A felsőoktatási intézmények szakmai 
6.4. Érdekvédelem, érdekegyeztetés