Közös múltunk

A kapcsolattörténet egyik fontos ágazata a különböző etnikumok együttélésének tanulmányozása. A hazánk falvaiban a múltban együtt élt románok, magyrok, szászok és délszlávaok közös történetének kutatása a helytörténet része, s ezért tanulmányozása csak a modern pozitivista történetírás megindulása, a néptörténet múltjára vonatkozó források feltárása után vált lehetségessé. A feudalizmus századaiban a különféle etnikumok különböző szinten, falvakban, városokban, tartományokban s államokban éltek együtt. E munkában a kérdést leszűkítve tárgyaljuk, és csak a településeken belüli (falusi és városi) együttélés történetével foglalkozunk. A társadalmilag egyöntetű, de különböző etnikumú falvak és városok legjellemzőbb vonása a község váltásos vezetése volt, a paritás elvének megvalósulása a helyi igazgatás minden szintjén. A közös, kölcsönös vezetés kiterjedt a gazdasági élet (céhek, erdők, földek, javak igazgatása) és a szellemi élet intézményeire (egyház, iskola, nótáriusi hivatal) is. Mivel az együttélésnek számos helyi vonása és vonatkozása volt, a könyv második, terjedelmesebb részében a vegyes etnikumú falvak és városok történetét több konkrét példában elemezzük.

Mutass kevesebbet