Kristálytani alapismeretek

Részlet a könyvből: Az elemek és vegyületek gáz alakúak, folyékonyak vagy szilárdak. Gázokban és folyadékokban az atomos részecskék kölcsönösen szabadon mozoghatnak és rendezetlenek. De a rendezetlenség nem jelenti egyben a részecskék mindenkori szabad mozgását is: pl. az üvegféléknél (aláhült olvadékokban) találunk erre példát. Gőzökben, bizonyos folyadékokban már kis távolságra terjedő rend léphet fel (un. cibotaktikus csoportok). Ez a kezdeti rendezettség a hőmérséklet csökkenésével, ill. a nyomás növekedésével fokozódik, végül az egész testre kiterjed. Összefoglalva: az anyagállapot fajtái (nem szélsőséges körülmények között) a következők: Az átmenetet a kristályos, ill. folyékony állapotból a gázállapotig a mellékelt ábra szemlélteti (2. ábra). A kristályos 'állapot tehát (a fizika és kémia értelmezése szerint is) szilárd test, törvényszerűen rendezett épitmény: háromdimenziós (periódusos) elrendezéssel, melyet az atomos épitő elemek hoznak létre. Ez az elrendezés megfelel a háromdimenziós pontrácsnak, vagy térrácsnevének. Röviden: a szilárd testek vagy kristályok térrács-természetét mint legfőbb sajátságot kell kiemelnünk. Az anyagrendezettség elve már korábban több természettudományokkal foglalkozó (pl. Kepler, 1611) elméjében is felmerült. A bizonyítás azonban sokáig, 1912-ig váratott magára. Ekkor M.LAUE két társával (FRIEDRICH és KNIPPING) kristálylemezeket világított át rönggensugárral. Kettős felfedezés volt az eredmény, egyrészt elhajlási effektust mutatott ki, s ezzel a röntgensugár hullámtermészetét bizonyította be, másrészt igazolást nyert a kristályok térrács-természete.

Mutass kevesebbet