Kritikai bevezetés a természetjogba

A jogász és a kánonjogász csak akkor képes hivatását teljesíteni, ha mind az életben, mind pedig a konkrét valóságban meg tudja különböztetni a jogosat a jogtalantól. Sőt, magát a jogtudományt is tekinthetjük úgy, mint a jogos és jogtalan tudományát. Hervada munkája tulajdonképpen a természetjogban egy jogeszmét, a jogrend megalapozásának egy modelljét mutatja be. A jogászok, jogfilozófusok közt ma is vitatott, létezik-e természetjog, és ha igen, akkor miféle értelemben nevezhető az jognak. Különös erővel tért vissza ez a jogeszme a II. világháború után, s talán nem tévedünk, ha azt állítjuk, hogy század és ezredfordulónkon ismét sajátos aktualitása van a természetjog tanulmányozásának. Mindenesetre a katolikus keresztény jogfilozófiában tradicionálisan elfogadott modellről van szó. A spanyol szerző nagyon is tudatában van annak, hogy ma sokféle modell segítségével próbálják megalapozni a jogrendet a szakemberek, s hogy ő egy olyan modellt használ, ami időtálló, ami szerinte a klasszikus jogi realizmus öröksége. Olyan örökség ez, amiből különösen is korfordulók idején sokat lehet meríteni. Reméljük, hogy a jogász-, kánonjogász-hallgatók és a kedves érdeklődő olvasók számára e könyv olvasása, tanulmányozása valóban szemléletformáló hatású lesz. (Fordította: Hársfai Katalin)

Mutass kevesebbet