Külkereskedelmi technika - külpiaci kockázat

A világgazdaság globalizálódása, a piacok egymáshoz való közeledése a harmadik évezred elején tovább fokozódik. A nemzetközi munkamegosztás folyamatai továbbra is látványosan bővülnek: az árukereskedelem növekedése is jelentős, de még ennél is dinamikusabban alakul a nemzetközi szolgáltatáskereskedelem és a tőkeforgalom. Egyre nagyobb mértékű a munkaerő nemzetközi áramlása is. A globalizáció során egyre intenzívebbé válik az egyes országok kölcsönös függése, egymásrautaltsága. A nyitott gazdasági rendszerű, kis nemzetgazdaságok számára - s ilyen Magyarország is - kiemelt jelentősége van a külső piacokhoz való rugalmas igazodásnak. Ehhez nélkülözhetetlen a szakmai felkészültség magas foka a kereskedelem-gazdaságtani és kereskedelemtechnikai területeken is. Magyarország csatlakozása az Európai Unióhoz egyáltalán nem teszi feleslegessé a külkereskedelemmel kapcsolatos ismereteket, sőt, tovább növeli azok jelentőségét. Egyfelől jól megfigyelhető, hogy az EU kisebb, hazánkhoz jobban hasonlító nemzetgazdaságai közül éppen azok a sikeresebbek, nemzetközileg versenyképesebbek, amelyek az integráción kívül is jól megalapozott, széles körű külgazdasági kapcsolatrendszerrel rendelkeznek: például Finnország, Írország, Dánia stb. Másfelől, az Európai Unió egységes belső piacán folyó kereskedelemben megszűnt ugyan a protekcionista nemzeti intézkedések többsége (vámok, mennyiségi korlátozások stb.), de maga az Európai Unió mint regionális integráció, iskolapéldája a külső országokkal szembeni erőteljes protekcionizmusnak. Azt is fontos megjegyezni, hogy az EU belső piacán számos maradványa van a protekcionista rendszereknek, például a hazai szállítók preferálása közbeszerzési eljárásoknál.

Mutass kevesebbet