Különös házasság I-II.

A magyar népi demokrácia közvéleménye és művészetpolitikája fedezte fel igazán és ünnepli elsőízben a maga írójaként Mikszáthot. De az őszinte ünneplésben is kevesen tudják, milyen különös kincs nekünk, magyaroknak, olvasóknak Mikszáth. Ő a realizmus nyugati óriásainak igazi magyar változata: Balzacunk és Maupassantunk egyszemélyben. Az anekdótát, ezt a jellegzetesen magyar műfajt ő emelte magasba, ő csiszolta igényes, nagy művészetté, amelyben derű és keserűség, emberszeretet és kiábrándultság, realizmus és romantika megfér együtt, ugyanazt az ívet feszítve. A "Különös házasság" Mikszáth talán legfurcsább s mindenesetre legmerészebb regénye. Aki végigéli ezt az erőssodrú epikát, s benne egy aljas házasságon és egy aljas pörön keresztül a századvég úri Magyaroszágának romlottságát, nyilván nem osztja majd a hiedelmet Mikszáth elnéző kedélyéről, A "Különös házasság" a múlt szádadvége egyházpolitikai harcainak idején íródott s majd minden epizódja és az egész regény irányzata is hatalmas vádirat a klerikális reakció ellen. Mikszáth éles szeme, kegyetlen ítélete mögött végső soron a művész derűje és magasabb szeretete csillog.

Mutass kevesebbet