Különtudósítónk jelenti

Szimonov három szép, a Nagy Honvédő Háború idején játszódó elbeszélését Lopatin haditudósító őrnagy figurája fűzi egybe, aki szerkesztője utasításait követve, utazik egyik hadszíntérről a másikra, s így ismerkedik meg más és más helyzetekkel, hősökkel. Egy-egy ilyen hős, jellegzetes figura köré épül mindegyik elbeszélés, egy-egy jellem bontakozik ki előttünk az események során. Talán a legkerekebb, íróilag legmegrázóbb Pantyelejev hadosztály politikai tiszt története, elszánt küzdelme és értelmetlenül is hősies halála. Levasov, a második történet hőse, ellentmondásosabb figura, ivós-káromkodós fenegyerek, de bátorsága, tiszta forradalmisága egyértelműen az ellenfigura fölé emeli. A harmadik elbeszélésben, az Inozemcev és Rindinben két jellem képlete, mely a cselekmény indításakor világosnak látszik, a végére minden megrázkódtatás nélkül ellenkezőjére fordul. Szimonov megrázó őszinteséggel keresi a hősiesség és gyávaság, a helytállás és árulás objektív és pszichikai mozgatóit. És a kérdéseire kapott válaszok vádlóan mutatnak a személyi kultusz korszakában hibás gyakorlatára.

Mutass kevesebbet