Kultúra és életforma a XVIII. századi Magyarországon

A XVIII. századi Magyarországról szóló útleírások közül az európai, elsősorban német, francia, angol és olasz szerzők műveit dolgoztam fel munkámban. Igyekeztem a magyarországi könyvtárakban hozzáférhető útleírásokat felkutatni. A fontos kultúrtörténeti adatokat tartalmazó művek feldolgozásomban mind szerepelnek. Alkalmam volt bécsi és franciaországi könyvtárakban is utánanézni az útleírásoknak, és megállapíthattam, hogy a nemzetközi bibliográfiákban szereplő, Magyarországról szóló útleírások Magyarországon általában megtalálhatók. Munkámban felhasználtam néhány művet, amelyek nem kimondottan útleírások, mint pl. Khevenhüller-Metsch herceg naplója vagy Le Roy de Lozembrune a cseklészi kastélyról adott leírása. Adataik azonban hasonlóak az utazók információihoz. Ugyanakkor figyelmen kívül hagytam olyan földrajzi leíró műveket, amelyeknek bizonyos adatai megegyeznek az útleírásokban találhatókkal, de szakkönyvjellegük miatt az előbbiektől mégis eltérnek, valamint szerzőik magyarok. (Korabinsky: Atlas Regni Hungáriáé portabilis, Wien 1805. Bél Mátyás: Notitia Hungariae Novae. Wien 1735.). Igaz, hogy magyar szerző, Sztáray Mihály is szerepel egy kastélyleírással az utazók között, de a mű érdekessége és a ma már nem létező kastély a közlést igazolja. Az útleírások feldolgozása nem befejezett. Számos egyelőre azonosítatlan személy és épület vár a meghatározásra. Tizenöt év munkája került most itt összefoglalásra.

Mutass kevesebbet