Labdarúgó-Eb 2008

Részlet a könyvből: Mindössze egy szavazaton múlott - kezdődött meg szinte azonnal a mítoszteremtés magyar küldöttség soraiban a svájci Nyonban, 2002. december 12-én az UEFA végrehajtó bizottságának döntése után. Az európai szövetség ugyanis Svájcnak és Ausztriának adta a 2008-as labdarúgó-Európa-bajnokság rendezésének jogát. A legenda szerint a magyar pályázat médiaügynöksége jól értesültként azt terjesztette, hogy 7:5 arányban vesztettünk az alpesi országokkal szemben. Akkor meg miért egy? A ciprusi küldött állítólag korábban nekünk ígérte a voksát, de aztán Svájc és Ausztria mellett döntött. Ha Magyarország mellé állt volna, akkor szavazategyenlőség alakult volna ki. Ez viszont talán kedvező lett volna, mivel az UEFA akkori elnöke, a svéd Lennart Johansson minket favorizált. Így azonban ismét megszaggathattuk ingeinket, emlegethettünk évszázados balsorsot, turáni átkot a rengeteg „volna" után. Muhi, Mohács, Világos, Isonzó, Don-kanyar, Bern, Marseille, Irapuato után Nyon lett a magyarság újabb nagy vereségének és megalázásának a színhelye. Megint nem sikerült és a kudarcban nagyobb szerepet tulajdonítottak a külső tényezőknek, mint a magyar pályázatnak, felkészülésnek és a valóságnak. Egyes magyar újságíróknak később a döntéshozók közül egyesek úgy nyilatkoztak, hogy a svájci-osztrák tandem után nem is a magyar, hanem a török-görög pályázat végzett. Azt is megpendítették, hogy Magyarország legfeljebb egy-két szavazatot kaphatott, de még az is lehetséges, hogy egyetlen egyet sem. Csakúgy, mint Cardiffban, ahol a 2010-es helyszínről döntve az akkor már magyar-horvát nevezést lenullázták, s az ukrán-lengyel pályázatot hozták ki győztesnek.

Mutass kevesebbet