Lázadás és modernség - André Gide

A Nobel-díjas André Gide (1869-1951) életművének két kulcsszava: lázadás és modernség. Gide lázadása alapvetően morális indíttatású. Ez a mozgatórugója az erkölcsi tabuk, a család, a vallás, a társadalmi igazságtalanságok: a gyarmatosítás, a diktatúrák minden formája elleni lázadásának. A könyv első részében a lázadó Gide műveit elemezzük, különös tekintettel a homoszexuálisok polgárjogáért vívott küzdelmére. A homoszexualitás történetébe helyezve vizsgáljuk Gide nyíltan vállalt másságát, ami mind a társadalom, mind családja, mind barátai és főleg nem kevés ellensége heves tiltakozásába ütközött. A könyv második része a legmodernebb klasszikusnak tartott Gide modernségének jegyeit helyezi reflektorfénybe. Nietzsche és Dosztojevszkij örökébe lépve, Gide megírja az általa is modernnek nevezett Mocsarakat, majd az indok nélküli tett regényét, A Vatikán titkát, amely széttördeli a hagyományos regény kereteit. A pénzhamisítók pedig a "tiszta regény" kísérletével, a regény a regényben öntükröző eljárásával a posztmodern regényt előlegezi meg. A könyv utolsó fejezete Gide hatását és örökségét térképezi fel. A dada, a szürrealizmus, az egzisztencializmus (Sartre és Camus), Michel Foucault valamint a francia új regény előfutára lesz a klasszikus írásmód, a logika, a személyiség és a fikció hagyományos felfogásának megkérdőjelezése révén. A magyar írók részéről Gide életművének fogadtatása felemás. Ennek bemutatásával zárul a könyv. Gide nem csupán tetteiben, nem csak írásaiban, de a maga után hagyott irodalmi örökségben is Janus-arcú. Talán pontosan klasszicizmusának és modernségének ellentmondásaiban van utánozhatatlansága, eredetisége.

Mutass kevesebbet