Lébény - Szent Jakab templom

A kereszténység felvétele után a templomok építése a király és az egyháznagyok feladata lett. Bár a XI. század közepén már ismerünk magánszemélyek által alapított kolostort is, de ez a szokás csak a XII. század végétől vált általánossá. Ekkor már a főúri réteg anyagilag megerősödött, kialakult nemzetségi öntudata. A monostoralapítások gyakorlata nyomán kialakult egy templomtípus, melynek elsődleges célja a nemzetség hatalmának és gazdagságának építészeti reprezentálása, hagyományainak ápolása, s egyben a nemzetség temetkezési helye volt. E templomokhoz tartozó kolostorok is kis létszámú szerzetesek számára épültek, akiknek feladata az alapító és utódai, a kegyurukért való imádkozás. E nemzetségi monostornak nevezett templom- és kolostortípus egyik első kiforrott példája a Szt. Jakab apostol tiszteletére szentelt lébényi bencés apátság. Alighanem a fentebb röviden vázolt, fejlődés indokolta, hogy az alapítók, akikre a monostor felépítése, birtokok adományozásával fenntartása és a szerzetesek ellátása hárult, kikérték a király írásos hozzájárulását, megerősítését is. Ez történt 1208-ban, amikor a Győr nemzetségbeli Pot mosonyi és Csépán bácsi ispán, valamint testvérei kérésére II. András jóváhagyta a fekete barátok (a bencések) Lébényben alapított monostora számára lett adományaikat. A nemzetség őse, a német származású Győr lovag a Rába menti tartományt kapta István királyunktól, uralma megszilárdítása körül szerzett érdemeiért.

Mutass kevesebbet