Légyott Északi Fénnyel

Skandinávia: legalább öt irodalmi nyelv, több tucatnyi ősi, de elevenen élő germán nyelvjárás; annyi szleng, ahány nagyobb város. Kalauzunk, Mervel Ferenc, a stockholmi Népegyetem nyelvtanára, arra a lehetetlennek tűnő feladatra vállalkozik, hogy e modern Bábel szépirodalmi botanikuskertjéből megtöltsön egy gyümölcsöstálat, s annak tartalmát - szóló szőlőit és csengő barackjait - megszólaltassa nekünk magyarul. nem közvetítőt nyelvekből fordítva, hanem az eredetiekből, ebből az ötből vagy hatból, nehéz pontosan megmondani, hányból, mert a köztük szereplő norvég valójában nem is egy nyelv, hanem kettő. Hogy mindez mégsem lehetetlen, legalábbis az ő számára nem, azt már bebizonyította Északi verscsokor című fordításkötetével, s most csak aláhúzza ezzel a válogatással. A kettő közül ez talán még az előbbinél is nagyobb teljesítmény, hiszen a próza, különösen a huszadik századi modern próza, nyelvileg sokkal változatosabb a versnél, sokkal több nyelvi réteg anyagát hordozva magában. Esemény, élmény, felfedezés a Légyott északi fénnyel, egy olyan világ felfedezése a magyarul olvasó közönség számára, amelyben még mindig érvényesül az északi tájak, tengerek, szigetrajok, fehér éjszakák, végtelen fenyőerdők egzotikuma, s amely ugyanakkor tele van olyan, pontosan olyan emberekkel, mint mi vagy bárki más ebben a kissé már tartalmatlanná vált, kissé már fáradt, megújulásra váró euro-atlanti civilizációban.

Mutass kevesebbet