Lelőhely

Ha ​valaki műgyűjtő, vagy csak antikváriumokat járó lelkes régiségimádó venné a fáradságot, hogy alaposabban szemügyre vegye, megforgassa, kifaggassa a régi csarnokbéli tejesüvegeket, budapesti képeslapokat, táviratokat, rendeleteket, városnéző tanulmányi kirándulások útmutatóit, Budapest régi feliratait, egész világok tárulnának föl előtte, és még csak fel sem kellene lapoznia a régi újságokat, hogy egy nagyváros eleven portréjában gyönyörködhessen. N. Kósa Judit azonban rászánta az időt, és – tősgyökeres pestiként – nemcsak elgyönyörködött a múltból itthagyott „ócskaságokban”, de nyomozói szenvedéllyel járt utána a dolgoknak, és ahol a múlt szálai végképpen homályba vesztek, élénk képzelőerejéhez fordult. Így állt össze ez a remek budapesti bedekker, melynek főszereplői rég elfeledett emberek, tipikus pesti (vagy budai) polgárok. Akár esti olvasmánynak is kiváló ez a könyv, legjobb, ha hátradűlve a díványon csak hagyjuk magunkat átengedni azoknak a hangulatoknak, amelyeket a szerző rövid, eredetileg a Népszabadságban megjelent, másfél-két oldalas skicceiben fölvillant. A kiadványt régi tárgyak, budapesti szobrok, kapubejárók, belépőjegyek, táviratok kőnyomatszerű reprodukciói ékesítik.

Mutass kevesebbet