Leningrád és környéke

"...Kecses sorban sűrűn lakott Kastélyok állnak és a szép park Lüktetve áll; a földgolyó Minden tájáról sok hajó E gazdag kikötő felé tart, A víz fölött hány híd libeg!..." Puskin "Bronzlovas" című költeményének e néhány sora gazdag, nyüzsgő nagyváros képét idézi fel az olvasóban, s bizonyára kevesen gondolnak rá, hogy Leningrád - az akkori Pétervár - alig volt száz évesnél több, amikor e vers született. Európa nagyvárosai, Párizs vagy Róma, Athén vagy Prága, hosszú évszázadok építő - esetleg romboló - tevékenysége után kapták mai arculatukat. Leningrád különös helyet foglal el közöttük: jelenlegi utcahálózatának, központjának meghatározása jóformán egyetlen ember, a tetterős és energikus I. Péter műve, s legjellegzetesebb épületegyüttesei másfél század leforgása alatt születtek, egységes terv szerint. A város olyan páratlan barokk-klasszicista együttesekkel rendelkezik, mint az orosz irodalomból jól ismert Nyevszkij proszpekt, a Palota tér vagy a Vaszilij-sziget. Leningrád építésével párhuzamosan tágabb környékén is nagyszabású park- és palotaegyüttesek keletkeztek, mint például Petrodvorec, Puskin vagy Pavlovszk, s ezzel Észak-Oroszországnak ez a jól körülhatárolt területe a XVIII. század végén és a XIX. század elején egyszeriben az építészeti és művészeti fejlődés élvonalába került. Leningrád és környéke építészeti emlékeit A. V. Ikonnyikov tanulmánya ismerteti, nem feledkezve meg a szobrászat és festészet néhány kiemelkedő alkotásáról s a világhírű Ermitázsról sem. A kötet a Szovjetunió Köztársaságait bemutató sorozat tagja, s elsőként jelenik meg a közül a három könyv közül, amelyeket a Corvina Kiadó az Orosz Szocialista Szövetségi Köztársaság műemlékeinek szentel.

Mutass kevesebbet