Lételmélet

A lételmélet kifejezés önmagában is utal arra, hogy a szóban forgó filozófiai alaptudomány érdeklődési körébe minden beletartozik, ami egyáltalán van. Azt, ami van, vagyis ami különbözik a semmitől, filozófiai szakkifejezéssel létnek vagy létezőnek nevezzük, a létezők összességével és alapjával foglalkozó filozófiai tudományt pedig általános lételméletnek. Az általános lételméletet görög eredetű szóval ontológiának nevezzük. Ezt az elnevezést J. B. du Hamel használta először a „Philosophia vetus et nova” (1681) című munkájában. Az ontológia összetett szó, amelynek első tagja az „on”, és ez a görög einai (lenni) ige melléknévi igeneves alakjaként a létezőt jelenti. Az ontológiai vizsgálódás tehát a létezőre irányul, amint ezt már Arisztotelész (384-322) is megállapította: „amit régen is, meg most is és örökké keresnek és kérdeznek, így fogalmazható meg: micsoda a létező?” (Metaphüszika, 1028 b). A szóösszetétel másik tagja a „logosz”, amelynek fontos jelentései a következők: értelem, alap, tudomány, magyarázat. Az ontológia tehát a létezők sajátosságaival és alapjával foglalkozó filozófiai tudomány.

Mutass kevesebbet