Levedi törzsszövetségétől Szent István államáig

Az ​utóbbi évtizedekben örvendetesen megélénkült hazai őstörténeti kutatások irodalmának minden bizonnyal egyik legfontosabb műve lesz Kristó Gyula új politika- és társadalomtörténeti munkája: Levedi törzsszövetségétől Szent István államáig. Biztosan elkülöníthető régészeti leletanyag, illetve ellentmondásoktól mentes, megbízható írásos forrásanyag híján történelmünknek és történettudományunknak meglehetősen ingoványos területe ez. Bevezetőjében Kristó Gyula is utal rá, hogy a források szűkössége és hézagossága miatt maga sem élhet az egzakt tudományos bizonyítás – más területeken szokásos – teljes értékű módszereivel, s ennek következtében nem is akarja végleges érvénnyel megoldani „sem a IX – X. század egészének, sem célba vett néhány részletének ágas – bogas problémáit, ha nem egy lehetséges megoldást nyújt az olvasónak, továbbgondolásra, vitára…, csak annak valószínűsítésére (» elhitetésére «) törekszik, hogy a dolgok és a fejlődési folyamatok ekként is megeshettek”. A szerző az őstörténetnek általa vizsgált szinte mindegyik problémájában új, eredeti megoldást terjeszt elő. Az eddigiektől eltérő véleménye van a magyar törzsszövetség létrejöttének időpontjáról, vezetéséről, a magyarok vándorlásáról, a kazár birodalomhoz való tartozásuk idejéről és módjáról a kettős fejedelemség nálik meggyökeresedett rendszeréről, Kurszán és Árpád vezéri szerepéről (melyikük volt a kündü" és melyikük a „gyula” ), a honfoglalás szakaszairól és időrendjéről, a „katonai demokrácia” társadalomszerkezetéről – hogy csak mutatóba említsünk néhány kérdéskört az általa vizsgáltak közül. Saját feltevéseit, teóriáit az eddigi értelmezéseket is ismertetve, azokkal szembesítve adja elő; műve így valósággal tudománytörténeti kézikönyvvé is válik, segítve a tájékozódásban és a maga álláspontjának kialakításában. A könyv jelentős előnye előadásának elevensége, stílusának világossága és olvasmányossága.

Mutass kevesebbet