Levelek Judithoz

Judit, Lengyel Gyulának, a Tancsáköztársaság emigrációba kényszerült népbiztosának a lánya 1948-ban tért haza. Goda Gábor ekkor ismerte meg őt, majd Judit 1974-ben bekövetkezett haláláig huszonöt együtt töltött esztendő következett. Két évvel később született meg az első levél, amellyel az író elindította vallomásos emlékezéseit, megkezdte Judit portréjának irodalmi megformálását. "Ha szobrász volnék, márványba faragnálak, ha festő lennék, megfestenélek, de mert író vagyok, írok rólad, ahogy megígértem" - mondja Goda Gábor. Judit a levelek címzettje és a hősnője is egyben. Róla szól ez a könyv és korunkról, mert alakjában mindazt megtaláljuk, ami őt a század jelképévé teheti. Nemcsak a csinos, elegáns "vörös hercegnőről", ahogy az emigrációban nevezték, a súlyos betegségekkel küzdő asszonyról készült a portré, hanem a történelmi sorsfordulókban, a kitartó megfeszített munkát követelő időszakokban mindig tisztán látó és töretlen hitű emberről is. De a hetvenegy levélnek mi, olvasók is címzettjei vagyunk. Az író tolmácsolásával Judit ítéleteinek tükrében megláthatjuk hibáinkat éppúgy, mint erényeinket, erőt meríthetünk belőle, vagy példát vehetünk róla.

Borító tervezők:

Zsoldos Vera

Kiadó:

Szépirodalmi Könyvkiadó

Kiadás éve:

1979

Kiadás helye:

Budapest

Nyomda:

Pécsi Szikra Nyomda

ISBN:

9631514447

Kötés típusa:

egészvászon, kiadói borítóban

Terjedelem:

496 oldal

Nyelv:

magyar

Méret:

Szélesség: 13.50cm, Magasság: 18.50cm

Súly:

0.44kg

Kategória:

Irodalom szépirodalom regény, novella, elbeszélés