Liszt - Életút kötet (japán, dedikált)

Sakka Keisei: Liszt: Életút. Japán nyelvű kötet. Tokió, 1991. Ongaku no Tomosha. 8 t. + 194 + [2] p. A kötet részletesen tárgyalja a magyar zeneszerző életét, munkásságát és európai utazásait a japán olvasóközönség számára. : Keisei Sakka a modern japán zenetudomány és a Japán Mozart Társaság egyik alapító atyja volt. Liszt-kötete az első olyan átfogó, tudományos igényű, mégis a nagyközönség számára is jól olvasható monográfia és képbiográfia volt japán nyelven, amely szakított a puszta kronologikus adatközléssel. A zongorista és a gondolkodó integrációja: Sakka volt az egyik első ázsiai kutató, aki mélyrehatóan elemezte Franz Liszt zongoraszonátáit és zenekari műveit, köztük a hírhedt h-moll szonátát, amelyet Liszt önarcképeként értelmezett. Ezzel segített megváltoztatni azt a Japánban is elterjedt sztereotípiát, mismeretes, hogy Liszt csupán egy „felületes virtuóz” volt. Olyan ritka dokumentumokat, kottarészleteket és Liszt európai utazásairól készült korabeli illusztrációkat tett elérhetővé a japán anyanyelvű olvasóknak, kutatóknak és zongoristáknak, amelyekhez korábban csak német vagy magyar archívumokban lehetett hozzáférni. Sakka Bécsben tanult és szoros kapcsolatot ápolt európai zenetudósokkal. A könyv jelentőségét növeli, hogy a nyugati (főként osztrák és német) Liszt-kutatás legfrissebb eredményeit integrálta és adaptálta a japán zenei kontextusba. Az Ongaku no Tomosha kiadó professzionális terjesztésének köszönhetően a kötet a japán zeneakadémiák (mint a Kunitachi vagy a Tokiói Művészeti Egyetem) kötelező referenciamunkájává vált, megalapozva a '90-es évek nagy japán Liszt-előadói hullámát. Sakka Keisei (属 啓成, koreai nevén: 박계성, Pak Kjeszong) egy neves koreai-japán zenetörténész és zenekutató (muzikológus) volt, aki jelentős szerepet játszott a klasszikus zene ázsiai megismertetésében és kutatásában. 1902. október 17-én született a történelmi Korea területén található Pektshonban. 1994. október 12-én hunyt el Tokióban, Japánban. Kutatásai során kiemelten foglalkozott az európai klasszikus zeneszerzők, különösen Ludwig van Beethoven és Liszt Ferenc életművével. A címzett: Forgács András a rendszerváltás időszakában, 1988 és 1992 között töltötte be Magyarország rendkívüli és meghatalmazott nagyköveti posztját Japánban. Azon kevés magyar misszióvezetők közé tartozott, akik a politikai rendszerváltás alatt és azt követően is a helyükön maradtak. Bár a G7-országokban állomásozó magyar nagykövetek többségét lecserélték, őt a rendszerváltás utáni Antall-kormány is megerősítette pozíciójában. Tokiói nagykövetsége alatt indultak be igazán intenzíven a kétoldalú politikai kapcsolatok. Ennek legjelentősebb állomásaként 1991 szeptemberében aktívan közreműködött Antall József miniszterelnök hivatalos japán látogatásának lebonyolításában. Misszióvezetőként kiemelt figyelmet fordított a magyar kultúra ázsiai népszerűsítésére. Többek között ő nyitotta meg a Japán–Magyar Baráti Társaság által támogatott helyi kiállításokat és rendezvényeket. Kiadói védőborítóban.

Mutass kevesebbet