Liszt Ferenc utazásai a reformkori Magyarországon

yomán eleveníti fel Liszt koncertjeinek egyedülálló, külön-leges hangulatát, a Liszt körül zajló, sokszor hangversenyeihez kapcsolódó társadalmi eseményeket, krónikáját adva Liszt összes pesti és vidéki fellépésének és koncertrepertoárjának.Mona Ilona Liszt Ferenc és a reformkor 1839-1840 c. tanulmányában Liszt magyarságát, a nemessé avatására tett kísérleteket, a róla szóló titkosrendőri jelentéseket és a magyar zenekultúráért hozott áldozatait világítja meg számos eddig ismeretlen dokumentum bemutatásával s az események mögé látó történész érdekes megfigyeléseivel.Ez a két dolgozat a Budapest Főváros Tanácsa és a Liszt Ferenc Tár-saság 1976. évi pályázatának díjazottja, amit a Zeneműkiadó 1980-ban jelentetett meg egy kötetben.Most ehhez a két munkához társul Sziklavári Károly Liszt Ferenc Magyarországon 1846-ban c. tanulmánya. A művész 1846-ban lépett újból magyar földre, hosszabb-rövidebb látogatások sorát téve szülőhazájában az esztendő folyamán. Tavasszal Pest-Buda, nyáron Sopron; az ősz beköszöntével előbb Kőszeg, majd - a Keletre vivő koncertút kezdeteként - újból Pest, s azután Szekszárd, Pécs és a Délvidék - Bánlak, Temesvár, Arad, Lugos -, végül pedig erdélyi városok: Nagyszeben, Kolozsvár, Nagyenyed jelentették Liszt itthoni tartózkodásainak legfőbb állomásait. Az események atmoszférájában a legellentétesebben romantikus összetevők vegyültek: felfokozott közéleti mámor és fényes lakomák, néptánc és tűzijáték, fáklyás menetek, oldásképpen a rendház és templom csöndje; cigánytábor és kastélypompa; rettenetes vidéki utak árokba dőlt, tönkrement kocsival, s a Duna habjait méltóságteljesen szelő, virágokkal földíszített luxusgőzhajó, együttesen alkották - sok egyéb további, színes epizód mellett - azok már-már regényesnek mondható láncolatát. Miközben a muzsikusgéniusz fáradhatatlanul komponált, s érlelt magában régi-új darabokat; tervezett céltudatosan jövőt, ám a következő pillanatban már szinte mindenről megfeledkezve hagyta sodortatni magát a csábító lehetőségek által: összességében élete egyik legkáprázatosabb időszakaként megélve a hazájában akkor eltöltött hónapokat. A régebbi szakirodalmi munkák csupán részleges, vonatkozó összefoglalásait követően Szikla-vári Károly most első ízben tár a nyilvánosság elé pontos és rendszerezett idevágó krónikát. Tanulmányszövegét fontos dokumentumok - egykorú cikkek, versek, kották stb. - mellékletei egészítik ki, olykor első közlésként (például: 1846. december 3-i, kolozsvári műsorlap). Rávilágít Liszt legkorábbi magyar dalának eddig talányos keletkezési körülményeire, s közread egy, a szakirodalomban gyakorlatilag elfeledettnek számító, 1839. évi, pozsonyi keletkezésű Liszt-albumlapot is.

Mutass kevesebbet