Logika

Közel húsz esztendő munkájának eredményét veszi e műben az olvasó. E sorok írója, amióta logikával foglalkozik, mindig érezte, hogy a hagyományos logika minden látszólagos rendszeressége ellenére voltaképen jólleplezett anarchiát takar. Így például az eddig emlegetett, ötletszerűen összeválogatott logikai alapelveket még senki sem hozta összefüggésbe a gondolkodástani alapformákkal (fogalom, ítélet, következtetés) vagy a syllogismus három lehető figurájával. Már régebbi logikai dolgozatainkban kerestük a logika rendszerének végső alapját, melyet akadémiai székfoglalónkban (A logikai alapelvek elméletéhez. Budapest, 1911) fejtettünk ki először. Az itt fölvetett három logikai alapelv első alkalmazását pedig "A fogalom problémája a tiszta logikában. Budapest, 1915" című akadémiai értekezésünkben eszközöltük. Az ilymódon megalapozott logikai rendszer teljes körvonalait pedig "Bevezetés a philososphiába" (Budapest, 1920. 2-ik kiadás 1921) című könyvem tartalmazza. Az itt vázolt keretet iparkodik jelen munkánk kitölteni. Jól tudom, hogy művem gyarló és némely pontján tüzetesebb kidolgozást kívánna. De úgy érzem, hogy további melengetése sem tökéletesíthetné jelentékeny mértékben, mert a szerző érdeklődési körét fokozatosan másnemű problémák foglalják már el. E fogyatékos formában is talán betölti majd elmemozdító hivatását; hiszen ez a legfőbb eredmény, melyre philosophiai mű egyáltalán számíthat. A szöveghez csatolt németnyelvű kivonat feladata nemcsak az, hogy a külföldi szakköröket is tájékoztassa e szerény kisérletről, hanem a mű áttekinthetőségét is hivatva van szolgálni.

Mutass kevesebbet