Logika a gimnáziumok IV. osztálya számára

Az egyik órán a tanár a következő kérdést tette fel: - Igaz-e, hogy egyes anyagok szilárd állapotban nem nyomhatók össze? - Nem, ez nem igaz - felelte Péter -, ez nem felel meg a valóságnak. - Hát neked mi a véleményed? - fordult a tanár Pistához. - Szerintem Péternek igaza van - válaszolt Pista -, de azzal még kiegészíteném, hogy az a vélemény, mely szerint szilárd állapotban minden anyag összenyomható, téves. Helyes volt-e Pista válasza? Első olvasásra talán fel sem tűnik, hogy ez a válasz hibás. De nem elég megállapítanunk, hogy a válaszban valami hiba van, azt is meg kell magyaráznunk, hogy miért. Az adott esetben Pista ellentmondásba került önmagával, hiszen azt, hogy minden anyag szilárd állapotban összenyomható, egyszerre állította is, és tagadta is. Iskolai tanulmányaink során és a köznapi életben számtalan ilyen és hasonló problémával találkoztunk. Az esetek jelentős részében többé-kevésbé helyesen oldottuk meg a problémákat. Miért? Azért, mert a különböző tantárgyak tanulása során fokozatosan hozzászoktunk a helyes gondolkodáshoz. De a helyes gondolkodás nem vált bennünk eléggé tudatossá. Ahhoz, hogy következetesen helyesen tudjunk gondolkodni, hogy el tudjuk kerülni gondolkodásunkban a hibákat, ismernünk kell a helyes gondolkodás törvényeit, szabályait. A helyes gondolkodás törvényeivel, szabályaival a logika ismertet meg bennünket. A logika ismerete nélkül gondolkodásunk rendszertelen, esetleges. Lehetséges, hogy gondolkodásunk következetes, helyes lesz, lehet, hogy nem. Nyelvünk találóan jellemzi az ilyesfajta gondolkodást, amikor azt mondjuk, hogy valaki "ráhibáz a megoldásra".

Mutass kevesebbet