Lumpáciusz Vagabundusz vagy a három jómadár (dedikált)

Lumpáciusz Vagabundusz vagy a három jómadár. Nestroy bohózatos mesejátéka (1833). Három felvonás (előjáték és kilenc kép). A mai színpadra átírta és versbe szedte Heltai Jenő. Budapest, 1943. Szerző (Athenaeum ny.) 163 + [1] p. Heltai Jenő dedikációjával! Heltai Jenő (született Herzl Eugen, 1871–1957) a 20. századi magyar irodalom egyik legsokoldalúbb alakja: író, költő, újságíró és színpadi szerző, aki a pesti polgári életérzés legfinomabb megfogalmazója volt. Munkássága hidat képez a 19. századi népszínművek és a modern nagyvárosi irodalom között. Herzl Tivadar, a cionista mozgalom alapítójának unokatestvére volt. Pályáját újságíróként kezdte (Magyar Hírlap, A Hét), hamar a pesti kabaré és társasági élet meghatározó alakjává vált. A magyar irodalomtörténetbe elsősorban fanyar humorú, lírai, mégis könnyed hangvételű műveivel írta be magát. Heltai a „pesti humor” egyik megteremtője volt. Műveiben a polgári elegancia keveredik a könnyed iróniával és a mély emberismerettel. Számos művét megfilmesítették, és darabjai a mai napig a színházak állandó műsorán szerepelnek. A Lumpáciusz Vagabundusz, avagy a három jómadár Heltai Jenő 1943-ban írt verses vígjátéka, amelyet Johann Nepomuk Nestroy osztrák drámaíró népszerű darabja alapján ültetett át magyar környezetbe és stílusba. Heltai az 1833-as bécsi Lumpacivagabundus című darabot használta forrásként, de a szöveget a saját, rá jellemző könnyed, ironikus és bravúros rímeivel "hangszerelte át" a magyar közönség számára. A darab alaphelyzete egy tündérvilági fogadás: Lumpáciusz Vagabundusz, a részeges tündér azt állítja, hogy az embereket csak a pénz vezérli, és a legzüllöttebbeket sem lehet megjavítani. Ezt tesztelik három vándorló kézműveslegényen, akik hirtelen hatalmas vagyont nyernek a lottón. A darab tele van zenével, tánccal és humorral, miközben bölcs és kicsit melankolikus életfilozófiát közvetít az emberi gyarlóságról. Illusztrált karton-kötés.

Mutass kevesebbet