Magánügy (dedikált)

"Sok gyereket tervezünk. Számolgattuk, hányra telik az időből. Én huszonhét éves voltam, ő harmincnyolc. Először fordult elő velem, hogy hevesen vágyódtam gyerekekre, nem úgy általában, hanem tőle származó gyerekekre." "Sokszor eltöprengtem már rajta: vajon mindenki ilyen bizalmas, mondhatni intim viszonyban van-e a történelemmel, mint mi? Mindenkinek ennyire belebeszélnek az életébe? Ezen a tájon valószínűleg igen. Ahozz képest, hogy milyen kicsi ez az ország, túl sok minden történik benne." "Van abban valami megrendítő és jóformán hihetetlen, ha százezer ember egyazon napon dönti el: márpedig ebből végérvényesen elegünk van!" "A tüneményes kora őszi táj alkonyi békessége és a testi közelgés feszültsége, a mögöttünk lévő és a ránk váró órák úgy hittük elvehetetlen, biztos boldogsága, a nyugalomnak és a felajzottságnak valami különös keverékével ajándékozott meg bennünket." "A politika volt az én igazi vetélytársam."

Mutass kevesebbet