Magyar holokauszt

Nem hétköznapi dolog egy könyvet címének magyarázatával kezdeni, de a félreértések elkerülése érdekében „hic et nunc” szükségét érzem. A Magyar Holokauszt címválasztás, arra a történelmi igazságtalanságra kívánja felhívni a figyelmet, amely 95 esztendővel ezelőtt Magyarországgal esett meg. A „holokauszt” kifejezés a görög holokautóma szóból származik, jelentése vallási fogalmak szerint; „teljesen elégett áldozatot” jelent. Pusztulást, népirtást és megsemmisítést. Ebben az értelemben az athéni Xenophon történetíró használta először „holokausztonként” az ie. V. században. A legújabb korban 1942-ben bukkan fel ismét a kifejezés, 1942 decemberében a News Chronicle című napilapban használják újra a III. Birodalom zsidóságra vonatkozó elképzelései kapcsán. A széles köztudatba 1972-ben, Frederic Forsyth: Az ODESSA- ügyirat c. regénye hozza vissza a holokauszt fogalmát, amelyet később a mindenkori népirtásokra és azoknak kísérletére alkalmaznak. Trianon. Kimondani is nehéz magyarként ezt a szót, de kétségtelen tény: Trianon a magyar holokauszt. Békeszerződés (békediktátum), amelyet 1920. június 4-én kényszerítették ránk az I. világháború győztesei a franciaországi Versailles-hoz tartozó Nagy –Trianon – kastélyban. Ns. udvardi és básthy Udvardy Miklós (1882-1952) Horthy Szabolcs titkára, miniszteri tanácsos, a Székely Nemzeti Tanács, az Anti-Bolsevista Comité, a Nemzeti Hadsereg, a Terület Védő Liga, a Nemzeti Szövetség, a Magyar Revíziós Liga vezetőségi vagy rendes tagja, vitéz nagybányai Horthy Miklós kormányzó és Bethlen István miniszterelnök bizalmasának hite és akarata mást kívánt: „Amit eltemettünk, csak az hal meg igazán. A remény él, és élnie kell, míg egyetlen magyar is lélegzik a Kárpát-medencében. Nagy-Magyarország volt, Magyarország van, és Nagy-Magyarország lesz! Ezért dolgozz, ezért tegyél; Mindörökké.” A Magyar Holokauszt címválasztás arra a történelmi igazságtalanságra kívánja felhívni a figyelmet, amely 95 esztendővel ezelőtt Magyarországgal esett meg. 1920, Trianon és a gyász; a „békeszerződés” nemzetünk halálos ítéletét mondta ki. Európa öt évet jósolt az önálló Magyar Királyságnak, bukást és beolvadást a szomszédos csaholó országokba. Ns. udvardi és básthy Udvardy Miklós (1882-1952) Horthy Szabolcs titkára, miniszteri tanácsos, a Székely Nemzeti Tanács, az Anti-Bolsevista Comité, a Nemzeti Hadsereg, a Terület Védő Liga, a Nemzeti Szövetség, a Magyar Revíziós Liga vezetőségi vagy rendes tagja, vitéz nagybányai Horthy Miklós kormányzó és Bethlen István miniszterelnök bizalmasának hite és akarata azonban mást kívánt: „Amit eltemettünk, csak az hal meg igazán. A remény él, és élnie kell, míg egyetlen magyar is lélegzik a Kárpát-medencében. Nagy-Magyarország volt, Magyarország van, és Nagy-Magyarország lesz! Ezért dolgozz, ezért tegyél; Mindörökké.

Mutass kevesebbet