Magyar magánjog I-VI.

Magyar magánjog. I.-VI. kötet. [Teljes.] Főszerkesztő: Dr. Szladits Károly. Budapest, 1939.-1941.-1942. Grill Károly Könyvkiadóvállalata (Általános Nyomda). I. kötet: Általános rész. Személyi jog. XIV + [2] + 769 + [1] p. [Az utolsó levél fordítva bekötve! Gerince kissé gyűrött.] II. kötet: Családi jog. VIII + 586 p. III. kötet: Kötelmi jog. Általános rész. VIII + 653 + [1] p. IV. kötet: Kötelmi jog. Különös rész. 963 + [1] p. [A címlap és az I-VIII. oldalak hiányoznak!!! A gerince a többinél kopottabb!] V. kötet: Dologi jog. X + [2] + 859 + [1] p. VI. kötet: Öröklési jog. IX + [3] + 583 + [1] p. Eredeti megjelenés szerint: 1.: Általános rész. Személyi jog. I-IV. füzet. 2.: Családi jog. 3.: Kötelmi jog általános része. I-IV. füzet. 4.: Kötelmi jog különös része. I-V. füzet. 5.: Dologi jog. I-V. füzet. 6.: Öröklési jog. I-IV. füzet. Szladits Károly (1871-1956) jogász, egyetemi tanár. A kötelmi és dologi jog terén a m. polgári jogi tudományban a német-osztrák jog szolgai követése ellen küzdő Grosschmid Béni követője. Irodalmi tevékenységét a gondos anyaggyűjtés, a meggyőző elemzés és a világos kifejezésmód jellemzi. Irányító-szerkesztő, a részfeldolgozásokat kijelölő munkájával valóságos iskolát teremtett. Tudományos munkásságának legfőbb eredménye a Magyar magánjog c. gyűjteményes munka, amelynek főszerkesztője és – az alapvető elméleti részek kidolgozásával – egyik társszerzője volt (megírásában részt vett Kolosváry Bálint). Előszó: "A magyar magánjog első, nagyszabású gyűjteményes kézikönyve, a dr. Fodor Ármin kir. kúriai tanácselnök szerkesztette ötkötetes „Magyar Magánjog" az 1899-1905. években jelent meg. A mű klasszikus előszavában a szerkesztő, aki egyébként is, mint a magyar perjogi kodifikáció kiváló munkatársa és a perjogi tudomány nagyérdemű művelője, maradandó nevet biztosított magának a magyar jogtudományban, a magyar magánjog akkori helyzetének beható elemzésével meggyőzően igazolta összefoglaló munka szükségességét. A mű feladatát abban látta, hogy először is összegyűjtse a meglévő magánjogi anyagot, az így összegyűjtött anyagot pedig teljes rendszerré építse ki. A munkának akkor nagy nehézségeik állottak útjában, mert hiszen az 1861. óta kialakult új magyar magánjognak még széles területén hiányoztak a szükséges részletes tudományos előmunkálatok, A Fodor-féle Magánjognak nagy érdeme, hogy e nehézségeket leküzdve, önmaga végezte el az alapvetés munkáját és magánjogunknak első nagy rendszeri kiépítésésével hosszú időre valósággal hézagot pótolt. Az említett mű megjelenése óta csaknem négy évtized telt el. Ily hosszú idő elmúltával a mű újabb kiadására alig lehetett gondolni, nemcsak azért, mert tizenhat szerzője közül az agg szerkesztő mellett már csak a három, akkor legfiatalabb munkatárs maradt életben, hanem főleg azért, mert e négy évtized alatt magánjogunk olyan átalakulásokon ment keresztül, amelyek anyagának teljesen új feldolgozását tették szükségessé. A Fodor-féle Magánjog megjelenésekor még sem a Polgári Törvénykönyvnek 1900-ban kiadott első tervezete, sem Grosschmid „Fejezetei'4 nem éreztették a doktrínát is mélyen átformáló hatásukat. E négy évtized alatt bontakozott ki a kir. Kúria gyakorlata teljes gazdagságaiban és erre az időre esik a Polgárijogi Határozatok Tárának a jogegységet összekovácsoló befolyása. A Polgári Törvénykönyv munkálatainak gazdag anyaggyüjteménye nagy mértékben megtermékenyítette jogrendszerünk hiányos dogmatikáját; másfelől a századforduló óta az értékelő jogi szemlélet kezdi áthatni nálunk is a jogtudományt és a gyakorlatot egyaránt. A magánjog irodalmi művelése, főleg Grosschmid hatalmas egyéniségének befolyása alatt, rendkívül megélénkült és a bekövetkezett zord időkkel dacolva-, nagy buzgalommal és eredményesen egyengette jogunk integrálódásának útját." Egységes kiadói egészvászon kötésben.

Mutass kevesebbet