Magyar öntöttvasművesség

Az öntöttvasművesség újkori iparosodásunk függvényeként megjelenő művészi ágazat, amelynek fénykora a XVIII-XIX. század. A vaskohászat fejlettségével járó jobb minőségű vas volt ugyanis az a technikai alap, amely lehetővé tette a művészi öntvények készítését. Az öntöttvas tárgyak gyakorlati használhatóságától eltekintve, a magyar szakirodalom eddig nemigen foglalkozott az öntöttvasművességgel, de az iparművészeti szakirodalom sem foglalkozott az öntöttvasművesség művészi alkotásaival. a kovácsoltvas alkotások mellett a vasöntvényeket mint gyári terméket mindig mostohán kezelték, holott a művészi vasöntvények nemessége semmivel sem csekélyebb a bronzból öntött alkotásoknál. Szobrokat, síremlékeket, művészi emléktáblákat, díszedényeket, ékszereket, rácsokat, dekoratív használati tárgyakat stb. öntöttek vasból. A hazai öntöttvasművesség művészi ágát is szoros szálak fűzik az összeurópai művészethez. Ezért e könyv megfelelő arányokban az európai vasöntés fejlődését is felvázolja, hogy ehhez viszonyítva a magyar vasművességet, az olvasó kezébe mércét adjon az értékeléshez. Nemcsak művészi szempontból foglalkozik a tárggyal, hanem az öntés technikáját is feltárja az olvasó előtt. Megismertet a legfontosabb vasöntő műhelyekkel és azok termékeivel. A hazai iparszerű művességek fehér foltjainak felszámolása szempontjából e könyv döntő jelentőségű.

Mutass kevesebbet