Magyar pohárköszöntő

Méhes András Magyar pohárköszöntő az életben előforduló minden alkalomra. Budapest, 1903. Franklin-Társulat Magyar Irod. Intézet és Könyvnyomda. 384 p. A mű első kiadása Méhner Vilmos gondozásában 1890-ben jelent meg. Teljességre törekvő munkánk frissített kiadásából megismerhető, miként is illik pohárköszöntőt mondani a királyra, a főhercegre; az ezeréves emlékünnepre, Mátyás király, II. Rákóczi Ferenc emlékére, Kossuth Lajosra, Budapest fővárosra; a hazaszeretetre, a képviselőházra, a sajtóra, az új nemzedékre; a német nyelvre, a magyar nyelvre; miniszterre-főispánra-alispánra-főjegyzőre, polgármesterre és községi jegyzőre; tornaegyletre és olvasó-egyletre, tanári karra; háziasszonyra és házigazdára, új párra, örömszülékre, lakodalmi vendégekre, a vőfélyre, az eskető papra, menyegzőn a hazára; az agglegényre, az ivócimborára, a mulatságból idő előtt távozóra, a falusi bíróra, a nemzetre (ismét), a közművelődési egyletre; választási mozgalmakon a választópolgárra, a jelöltre, a pártra, az ellenpártra, a megbukott jelöltre; zászlóanyára, víg kedélyű hölgyre, szomorú kedélyű hölgyre, duzzogó természetű hölgyekre, művésznőre és műkedvelő nőkre, és általában a jelenlevő hölgyekre; orvosra, gyárosra, cipészre, kertészre, vasúti kalauzra, újságíróra, könyvkiadóra és betűszedőre, kovácsra és kefekötőre, szakácsra és pékre, ácsra, bádogosra és korcsmárosra. A kötet végén jól komponált, adott alkalomra készült pohárköszöntők, majd verses köszöntők és bordalok, neves és névtelenségben maradó szerzőktől. Színes kőnyomatú illusztrációkkal díszített kiadói félvászon kötésben, a litográfiák a gerincre és mindkét kötéstáblára ragasztva. A kötéstáblán „Felköszöntő könyv”, a gerincen „Éljen!” felirat szerepel. Szép példány.

Mutass kevesebbet