Magyar régészet az ezredfordulón

Name: Magyar régészet az ezredfordulón
Price: 39990.00 HUF
Availability: InStock
Author: Visy Zsolt

Visy Zsolt, Nagy Mihály - Magyar régészet az ezredfordulón, Budapest 2003 antikvár könyv

(0 vélemény)

Antikvár könyv

39 990 Ft

Állapot

Készleten

Jó

Partner

Ezt a könyvet külső partnertől szerezzük be Önnek, a szállítási idő hosszabb lehet, kérjük megrendeléskor ezt vegye figyelembe.

Várható szállítási idő: 4-7 nap

2000

hűségpont

Hogy működik az alku?

Két és fél év munkájának eredményét tartja kezében az Olvasó. A Magyar régészet 2000 munkacímmel megkezdett, majd a Magyar régészet az ezredfordulón címmel megjelenő kötet a szakma széles körű összefogása révén született, olyan - szándékunk szerint magas színvonalú - ismeretterjesztő műként, amely a lehetőségek szerint teljes körű összefoglalást nyújt az érdeklődők számára a mai magyar régészet fejlődéséről, emlékanyagáról, hátteréről, intézményeiről. A kötet munkálatait koordináló Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma Műemléki Főosztálya alig néhány éve született. A teljes létszámmal 1999. eleje óta működő főosztály megalakításának fő célja a tárcához frissen átkerült műemlékvédelem felügyelete, illetve az eddig csak a múzeumi struktúra részeként kezelt régészeti lelőhelyvédelem új hatósági és jogszabályi hátterének kidolgozása volt - olyan munka, amely már a kezdet kezdetén természetes módon igényelte a magyar régészet elméleti és gyakorlati problémáinak áttekintését. Ekkor, vagyis már a főosztály megalakulásakor felmerült e "kézikönyv" gondolata, amelyet valamennyi régész munkatárs egyetértéssel és lelkesedéssel fogadott: a felelős szerkesztő már az ötlet felvetésekor kész koncepciót, egyfajta tartalomjegyzéket tett le elénk, amely több-kevesebb változással ugyan, de a lényegét tekintve az eredeti formájában valósult meg. Célunk a magyar régészeti terepkutatások összefoglalása volt, előtérbe helyezve a régészeti örökségvédelem korszerű, modern gyakorlatának és eredményeinek bemutatását, megismertetését, különös hangsúlyt helyezve mindazon országos, vagy nemzetközi fontosságú eredményekre, amelyeket a magyar régészet adott a világnak. A könyv a kötet egészét gondozó három szerkesztőn túl további tíz fejezetszerkesztő és közel nyolcvan szerző együttes munkájának gyümölcse, amely a 2000. áprilisában megtartott első szerkesztőbizottsági ülés és a kézirat nyomdába kerülésének időpontja, 2002. novembere között eltelt idő alatt "érett meg". A magyarországi régészet történetében unikumnak számít a mű, hiszen a több kötetesre tervezett A magyar régészet kézikönyve c

Mutass kevesebbet

Bővebb leírás

Kiadó:	Teleki László Alapítvány
Kiadás éve:	2003
Kiadás helye:	Budapest
Nyomda:	Szekszárdi Nyomda Kft.
Kötés típusa:	fűzött kemény papír
Nyelv:	magyar
Méret:	Szélesség: 21.50 cm, Magasság: 28.50 cm
Kategória:	Történelem / Régészet

Ajánlja ismerőseinek is!

Kívánságlistára teszem ezt a könyvet!

Megnézem a tartalomjegyzéket!

TARTALOM
Ajánlás	5
A szerkesztők előszava	7
Lectori salutem	9
Régészeti kutatások Magyarországon	
A régészeti terepkutatás története Magyarországon	15
Vízi régészet	22
A magyar vízi régészet kezdeteihez	22
A víz alatti régészet körülményei hazánkban	22
Víz alatti leletek, víz alatti lelőhelyek	22
Víz alatti feltárások Magyarországon	23
Vélemények és ellenvélemények	24
A víz alatti kutatások jövőjéről	25
A légirégészet Magyarországon	25
Az örökségvédelem speciális területe: a városi régészet	25
A városi ásatás specifikumai	28
A városi ásatás és a városrendezés	29
A régészeti örökség védelme Magyarországon	30
A kezdetek	31
A Magyar Nemzeti Múzeum megalapításának jelentősége	31
A Magyar Tudományos Akadémia szerepvállalása	32
Jogszabályalkotás	33
Az ingatlan örökség védelme ma	34
Nemzetközi kitekintés	35
Az ember és környezete	
Környezetrégészet - egy új tudományág születése	39
A környezetrégészet kutatási módszerei	39
Környezetrégészeti kutatások Magyarországon	42
A környezetrégészet jövője - tájrekonstrukció és tájvédelem	44
Keltezési módszerek	44
A relatív kronológia	44
A radiokarbon alapú kormeghatározás	46
Egyéb keltezési módszerek	48
Dendrokronológia és erdősültség	48
A kormeghatározás alapelvei	48
Gyakorlati kormeghatározás	49
Régészeti példák	50
Erdőgazdálkodás - történeti következtetések	51
További kutatási irányok	51
Magyarország rövid környezettörténete	51
Az élő környezet mozaikossága	51
Jégkor végi rénszarvasvadászok	52
Mezolit vadász-halász-gyűjtögetők	53
Kora neolit élelemtermelők	54
Vadászott állatok	56
A vadászat régészeti jelentősége	56
A környezeti mozaikosság következményei	56
Magyarország holocén emlősei	57
Vadászott állatok	57
A vadászzsákmány mint régészeti lelet	59
Vadászat az újkorban	60
A háziállatok régészete	60
Miért fontos a háziállatok maradványainak vizsgálata?	60
Az első háziállatok	60
Az állattartás kezdetei a Kárpát-medencében	60
Mit tudhatunk meg az állatcsontokból?	61
Lovastemetkezések	61
Csontmegmunkálás	62
Táplálkozástörténeti következtetések	62
Állatfajták	63
Egy távoli háziállat maradványai	63
A háziállatok régészeti kutatásának új lehetőségei	63
A termesztett növények régészete	64
Az emberi népesség	67
Történeti embertan	67
Temetkezések - Ásatások	67
Mit vizsgálnak az embertan művelői?	67
Történeti demográfia	68
Egészség és betegség a múltban	68
A kulturális szokások okozta elváltozások	69
Milyenek voltak? - Az arc rekonstrukciója	70
Embertani gyűjtemények	70
Múmiák az újkorból	71
Exhumálás, személyazonosítás	71
A történeti embertan távlatai	71
Az őskőkor és az átmeneti kőkor	
Az ember megjelenése Magyarországon	77
Vértessszőlős: az első emberek Magyarországon	78
A modern ember kialakulása és kultúrája	81
A középső paleolitikum	81
Átmenet a középső- és a felső paleolitikum között	84
A korai felső paleolitikum	84
A jégkorszak végének vadászai	85
Mezolitikum: a termelőgazdálkodás felé	91
Az újkőkor	
A termelő gazdálkodás kezdetei Magyarországon	99
Az újkőkor történeti vázlata	100
Az újkőkor fejlődés vázlata és időkeretei a Dél-Alföldön	100
Az Alföld északi részének és az északi hegyvidék újkőkorának történetéből	101
A dunántúli neolitikum a kezdetektől a Lengyel-kultúra kialakulásáig	102
A késői neolitikum a Dunántúlon	102
Települések az újkőkorban	103
Füzesabony-Gubakút	104
Egy újkőkori falu a Dunántúlon: Mosonszentmiklós-Egyéni földek	104
Hódmezővásárhely-Gorzsa	106
Temetkezési mód az újkőkor idején	108
Újkőkori temetkezések a Tisza-vidéken	108
Temetkezési mód és szokások a dunántúli neolitikumban	110
Újkőkori hitvilág	112
Nyersanyag, bányászat, kereskedelem	118
A rézkor	
A rézkor történeti vázlata	125
Települések	127
Korai fémművesség a Kárpát-medencében	129
A rézkori hitvilág	132
A bronzkor	
Változások a Kr. e. 3. évezredben : egy új korszak kezdete	141
A korai bronzkor	141
A kora- és a középső bronzkori tell-kultúrák	142
Bronzkori települési góc a Tiszazugban - Tiszazug-Kéménytető	143
Sírok Nagyrév-Zsidóhalom körül	144
A Hatvan-kultúra területfoglalása	145
Egy jellegzetes alföldi tell-telep: Jászdózsa-Kápolnahalom	146
A Hatvan-kultúra temetői	147
Közép-európai típusú gazdálkodás: földművesek a Dunántúlon	148
Fazekasmesterek a Dunántúlon	150
A mészbetétes kerámia kultúrájának temetkezései	150
Erődített központok a Duna mentén	151
A Vatya-kultúra temetkezései - Dunaújváros-Dunadűlő	155
A Tisza-vidék középső bronzkorának fénykora: A Füzesabony-kultúra	156
A Füzesabony-kultúra temetői	157
A Berettyó-Körös-vidék középső bronzkori lakói - a Gyulavarsánd-kultúra	158
Egy Berettyó menti tell: Túrkeve-Terehalom	158
Tell-települések a Maros torkolatvidékén	160
A koszideri korszak	161
Egy új korszak kezdete: a Kárpát-medence késő bronzkora	161
Hódítók nyugat felől: a halomsíros kultúra	161
A kitágult világ: a bronz mesterei a Kárpát-medencében	163
A bronzkori fémművesség	167
A bronzkori fémművesség kezdetei	167
A bronzművesség a középső bronzkor idején	167
Az aranyművesség	168
A késő bronzkori bronzipar	170
A késő bronzkori aranyművesség	173
A vaskor	
A vaskor kezdete: a preszkíták	177
A középső vaskor: a szkíták a Tisza-vidéken	179
A temetkezések emlékei	179
A települések, a gazdaság	180
Lószerszámzat, fegyverzet	181
Állatstílusú művészet	182
Edényművesség	182
A korai vaskor a Dunántúlon: a Hallstatt-kor	183
Új kutatási eredmények	183
Erődített telepek	184
Halmok, túlvilági élet	185
Az urnatemetők	187
Fegyverek, lószerszámok, viselet: a férfisírokban talállható leletek	187
Női viselet, ékszerek	187
Az edényművesség remekei, az ábrázolások	188
A falusias jellegű telepek	190
Kézművesség	191
A késő vaskor - La Téne-kor, a kelták	192
A kelta kutatás legfontosabb új eredményei	192
A kelták története	192
A kelta temetők és temetkezési szokások	193
A sírokban található mellékletek és viselet	195
Településtörténet	197
A kézművesség remekei	198
A vallás	200
A ménfőcsanaki kelta lelőhely	201
A római kor	
A római kor történeti vázlata	205
A kutatás jellege	205
Pannonia	205
Berendezkedés Pannoniában	205
Az életmód változása	206
Pannonia szerepe a Római Birodalomban	207
Pannonia az antik világban	207
A 4. század változásai	208
A továbbélés kérdései	208
Pannonia határvédelme	209
Erődítmények	209
Őrtornyok	213
Limesút	215
Késő római erődök Pannoniában	215
Római utak a Dunántúlon	218
A pannoniai városok	221
A pannoniai városok kialakulása	221
A pannoniai városok vallási élete	223
Savaria	224
Scarbantia	226
Aquincum polgárváros	227
Brigetio	229
Sopianae	231
Aquaeductus és a közművesítés	232
Engedélyezés, tervezés, kivitelezés	233
Üzemeltetés, fenntartás	234
Vízzel kapcsolatos regionális létesítmények	234
Új eredményen	234
A római vízvezetékek későbbi sorsa	234
Vidéki települések Pannoniában	235
Villák	235
Római kori villák a Balatontól északra	238
Falusi jellegű települések Pannoniában	241
A kézművesség emlékei	243
Bányák	244
Téglaégető kemencék	244
Mészégető kemencék	245
Fazekaskemencék	245
Üvegművesség	246
Vasművesség	246
Bronzművesség	247
Kultuszközpontok Pannoniában	247
Temetkezés	251
A temetkezési szokások alakulása a római korban	252
A temetkezések és a településszerkezet	255
Síremlékek, sírépítmények	256
Római kori halomsírok a Dunántúlon	257
A római kori Barbarikum	
Történeti áttekintés	265
A római kori Barbarikum kutatásának története	267
A szarmaták	267
A kelták	269
A dákok	269
A kvádok	270
A vandálok	271
A szarmata területek régészete	271
Temetkezések	271
A települések	275
A szarmata területek észak, északkeleti határvidékének régészete	278
A következő lépcsőfok	280
A népvándorlás kora	
A népek országútján	283
A hun kor	284
A hunok története	284
Kutatástörténet	285
Temetkezések, társadalom	286
A szarmaták a hun korban	287
A romanizált lakosság az 5-6. században	289
Germánok és alánok a Dunántúlon az 5. században	291
A keleti gótok	291
A szvébek	293
Germánok az Alföldön az 5. században	293
A gepidák	294
Történet	294
Kutatástörténet	295
A temetők, a társadalom	296
A telepek	297
A langobardok	298
Történet	298
Kutatástörténet	299
A temetők, a társadalom	300
A telepek, az életmód	301
A korai és a közép avar kor	302
Történet	302
Kutatástörténet	302
A temetkezések és a társadalom	304
A közép avar kor	306
Kézművesség, viselet, eszközök	306
A települések, az életmód	307
A kései avar kor	308
Történet	308
Kutatástörténet	308
A temetők, a társadalom	309
Kézművesség	310
A telepek	311
A Karoling-kor	312
Történet	312
Kutatástörténet	313
A temetők	314
A telepek	314
Mosaburg/Zalavár	315
A honfoglalás kora	
A magyar honfoglalás kori emlékek régészeti kutatásának története	321
10-11. századi települések	325
Földvárak a 11-13. századi Magyarországon	328
Kézművesség	331
A honfoglaló magyarok hiedelemvilága és művészete	333
A honfoglalás kori temetők és leleteik	338
A középkor és a kora újkor	
A középkori régészet Magyarországon	347
Középkori királyi központok	348
Székesfehérvár	350
Esztergom	352
A budai királyi palota	355
13. századi királyi várak	355
A budavári gótikus szobrok	358
A budai palota a középkor végén	358
Visegrád	359
A reneszánsz újjászületése Visegrádon	362
Középkori városaink régészete	364
A középkori városszerkezet régészeti kutatása	365
Középkori városi plébániatemplomok, ispotályok	367
A városi régészet és az írott források	367
A középkori mezővárosok	368
Székesegyházak, kolostorok, templomok: középkori egyházi emlékeink régészeti kutatása	372
Középkori kolostorok	372
Ferences kolostor Visegrádon	375
Várak, erődök, palánkok - Középkori és török kori hadiépítészet	377
Kisvárak	377
Királyi várak a késő középkorban	378
Hadi építészet a török kori Magyarországon	380
Palánkvárak a török kori Magyarországon	381
Középkori falvak és határuk	383
Az Árpád-kori agrártelepülések szerkezete az 1990-es évek nagy leletmentéseinek tükrében	384
Árpád-kori településtörténeti kutatások a Duna-Tisza közén	385
Falusi plébániatemplomok	386
Egy középkori lakóház rekonstrukciója	386
Népek és kultúrák a középkori Magyarországon	388
Keleti népek a középkori Magyarországon	388
A besenyő és a kun előkelők emlékei	389
Az aultól a faluig, a kun és a jász szálások települései	391
A kun és jász szállástemetők emlékei	392
Különböző népcsoportok a középkori Magyarország városaiban	394
Zsidóság és urbanizáció	394
Középkori anyagi kultúra - középkori régészet	397
Mesélő kályhák, míves poharak. Késő középkori kerámia	397
Nagy Lajos-kori kályha Visegrádról	399
Gótikus kályhák és hatásuk a népi hályhaság fejlődésére	399
Mátyás-kori kályha a visegrádi palotából	401
Addig jár a korsó a kútra...	402
Török kori régészet - kora újkori régészet	404
A török hódoltság kora	405
Török anyagi kultúra	408
A falvak virágkora és hanyatlása	410
A török kori magyar anyagi kultúra	411
Egy rejtőzködő településtípus. Tanyák, szállások	412
Régészeti intézmények	
Régészeti gyűjtemények és múzeumok	415
Mátyás antik gyűjteményéről a Nemzeti Múzeumon keresztül a "szakmúzeumig"	415
A "régészeti" múzeumok változó feladatai a 19. század végétől, megszületésükről napjainkig	417
Feltárások: kincskereséstől az autópálya régészetig	417
Régészeti oktatás és kutatás az egyetemeken	419
Budapest, Eötvös Loránd Tudományegyetem, Régészettudományi Intézet	419
Szegedi Tudományegyetem, Régészeti Tanszék	421
Pécsi Tudományegyetem, Ókortörténeti és Régészeti Tanszék	422
Miskolc, Miskolci Egyetem, Ős- és Ókortörténeti Tanszék	423
Szombathely, Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola, Történelem Tanszék	423
A Magyar Tudományos Akadémia és a régészet	423
Tudománypolitika, kiadói tevékenység	424
Tudományos minősítés	424
Akadémiai tagságok	424
Köztestület	424
MTA Régészeti Intézete	424
Védett régészeti lelőhelyeink - önkéntesek és amatőrök a régészetben	425
Nyilvántartás és adattárak	427
Régészeti emlékek helyreállítása, bemutatása: régészeti parkok, kísérleti régészet	429
A magyar régészeti örökség és a világörökség	432
Műemlékvédelem a megújult örökségvédelemben	434
A kötetben szereplő lelőhelyek	437
Válogatott irodalom	445
Képek jegyzéke	467
Kronológiai táblák	473