Magyar tanárok 1896-ban Egyiptomban

A magyar középiskolai tanároknak 1896. januáriusi és februáriusi keleti utazása, mely délen a Nilus első zuhatagáig, keleten a Veres-tengerig terjedt, nem tudományos expedíció volt, hanem tanulmány-út. Ennélfogva ez a könyv is az útnak nem eredménye, hanem csak emléke. Hivatva van egyszerűen bizonyságot tenni róla, hogy utunk viszontagságait, benyomásait, tapasztalatait igyekeztünk és igyekszünk akként használni föl, hogy méltó, eredménye legyen a magyar közmívelődés munkájának abban a körében, melyet szolgálunk. Hogy kis társaságunknak valamennyi tagja komoly készülettel indult útjára s a saját szakában mindegyik kitartással és lelkesedéssel dolgozott: hivalkodás nélkül említhetjük föl. Hivalkodás nélkül annyival is inkább, mert hiszen a maga dolgát mindegyikünk csak kötelessége teljesítésének érezte. Könnyű és kedves volt megfelelnünk neki! Buzgalmunkat és erőnket a feledhetetlen benyomásoknak elevenítő forrásából s pályánk szeretetéből merítettük. Ereztük mindig, hogy a mit tanulunk, nemcsak magunknak tanuljuk; a mit látunk, nemcsak a magunk számára kell megnéznünk. Nyomának kell maradnia történelmi és művészeti tanításunknak kimélyülő tárlatában; ethnografiai, földrajzi, természettudományi oktatásunknak meggazdagodásában és megelevenedésében. Szóval tehetségünk és körünk határaihoz mérten, kamatoznia kell az iskolában, az irodalomban, a közmíveltségben.

Mutass kevesebbet