Magyar történet I-V.

Hóman Bálint - Szekfű Gyula. Magyar történet. I.-V. kötet. Hatodik kiadás. Budapest, 1939. Magyar Királyi Egyetemi Nyomda. 3525 p. [Nem kollacionált.] I. kötet: Első könyv: Az ősidőktől a XII. század végéig. Második könyv I. rész: XIII-XIV. század. 685 + [1] p. + 21 t. (fotók, képek, táblázatok) + 31 térképmelléklet (részben színes, kihajtható). II. kötet: Második könyv II. rész: XIII - XIV. század - A magyar nagyhatalom. Harmadik könyv: XV. század. I. rész: A nagybirtok uralma. II. rész: A magyar renaissance állam. 693 + [1] p. + 32 t. (képek, táblázatok) + 10 térképmelléklet (részben színes, kihajtható). III. kötet: Negyedik könyv - XVI-ik század. Ötödik könyv - XVII. század. 1. rész: Föld és népe a török hódoltság korában. 645 + [1] p. + 14 t. (képmellékletek) + 9 térképmelléklet (részben színes, kihajtható). IV. kötet: V. könyv II. rész - XVII-ik század. Az erdélyi-magyar államrendszer. A vallásügy. Harmadik rész: A bécsi abszolutizmus útján. VI. könyv: A XVIII. század. Első rész: Az új Leopoldi berendezés és a Rákóczi felkelés. Második rész: A barokk-rendi korszak. 664 p. + 19 t. (képek) + 9 térkép (részben színes, kihajtható). V. kötet: VI. könyv harmadik rész: XVIII-ik század. A felvilágosodás. Hetedik könyv: XIX. és XX. század. I. rész - A rendi nacionalizmus. II. rész - A reformnacionalizmus. III. rész - Negyvennyolctól hatvanhétig. + Tárgy- és névmutató (Összeállította: Ember Győző). 690 p. + 12 t. (képek) + 5 térkép (részben színes, kihajtható) + [2] + 148 p. A Hóman–Szekfű: Magyar történet a két világháború közötti magyar történetírás legmeghatározóbb szintézise, amely a szellemtörténeti irányzat alapművének számít. Hóman Bálint (a középkori részfejezetek szerzője) és Szekfű Gyula (az újkorért felelős történész). Eredetileg 1928-ban jelent meg 8 kötetben, majd az 1935-ös kiadástól 5 kötetben adták közre. Az őstörténettől és az államalapítástól kezdve tárgyalja a magyar történelmet egészen az első világháborúig és a trianoni békediktátumig. A „szerves fejlődés” és a „keresztény-nemzeti” szellemiség jegyében íródott, nagy hangsúlyt fektetve a kulturális és eszmetörténeti folyamatokra a puszta politikatörténettel szemben. Szekfű Gyula Ignác (Székesfehérvár, 1883. május 23. – Budapest, 1955. június 28.) magyar történész, publicista, egyetemi tanár, az MTA tagja, a kora újkori magyar történelem kutatója. A Három nemzedék szerzőjeként a Horthy-rendszer egyik fő ideológusa, ugyanakkor az 1945 utáni rendszer is kitüntetett helyen kezelte őt. Közéleti szerepvállalása, német orientációja és a zsidóságról alkotott véleménye máig tartó vitákat kelt, ugyanakkor történetírói munkásságát általában pozitívan értékelik. Hóman Bálint (Budapest, 1885. december 29. – Vác, 1951. június 2.) politikus, történész, egyetemi tanár. 1932 és 1938 illetve 1939 és 1942 között Magyarország vallás- és közoktatásügyi minisztere, 1933-tól 1944-ig a Magyar Történelmi Társulat elnöke. Hóman a két világháború közötti korszak egyik legvitatottabb személyisége. Az 1944-es kiugrási kísérlet után, Szálasi hatalomra kerülését követően a parlament tagja maradt (Székesfehérvár országgyűlési képviselőjeként), és azt megelőzően részt vett a zsidótörvények parlamenti előkészítésében és a magyar Országgyűlés tagjaival együtt meg is szavazta őket. 1938. február 25-én ő terjesztette be a minisztertanácsnak az értelmiségi munkanélküliség felszámolását célzó programját, amivel az értelmiséget háttérbe szorító folyamat ellen akart hatni, ezzel azonban Hóman az etnicista-rasszista szociálpolitika kodifikálását véglegesítette és megalapozta a későbbi zsidóellenes törvényhozás gyakorlatát. A Magyar Tudományos Akadémia 1945. július 20-án kizárta tagjainak sorából a volt kultuszminisztert. A második világháború után, 1946-ban a népbíróság háborús bűnösként elítélte azzal vádolva, hogy részt vett azon az 1941. június 26-i kormányülésen, amely jóváhagyta a Magyarország és Szovjetunió közötti hadiállapot beálltának kimondását. A könyvsorozat a magyar történelem egyik reprezentatív feldolgozása, a 20-as 30-as évek jellegzetes szellemi alkotása. A szerzők a korszak leghíresebb történészei voltak. A két történész életpályája, mely hosszú ideig párhuzamosan futott, életük végén jelentősen elkanyarodott. Hómant 1946-ban a népbíróság háborús bűnösként elítélte és a váci börtönben halt meg 1951-ben. Szekfű viszont 1945 után moszkvai nagykövet lett, lepaktált a kommunista rendszerrel. 1955-ben halt meg. Az eredetileg nyolc, majd öt kötetbe szerkesztett monográfia sorozat 7 „könyvet” tartalmaz. A részletes leírások mellett, minden „könyv” végén „időrendi áttekintés” található, amely 3 oszlopba (köztörténet, anyagi műveltség, szellemi műveltség) rendezve sorolja fel az egyes történelmi eseményeket. Minden fejezethez bibliográfiai jegyzék is tartozik, amely nem csak felsorolja, hanem értékeli is az addigi szakirodalmat. (Magyar történet.) Egységes kiadói félbőr-kötésben.

Mutass kevesebbet