Magyar történet V.

Name: Magyar történet V.
Price: 3000.00 HUF
Availability: InStock
Author: Szekfű Gyula

Hatodik könyv XVIII-ik század/Hetedik könyv XIX-ik és XX-ik század

Szekfű Gyula, Hóman Bálint - Magyar történet V., Budapest 0 antikvár könyv

(0 vélemény)

Antikvár könyv

3 000 Ft

5 000 Ft

40%

Állapot

Készleten

Közepes

Központi raktár

Kedvezményes

A gerince kissé kopott, sérült. A ragasztása pár helyen kicsit meggyengült. A sarkai enyhén sérültek.

200

hűségpont

Hogy működik az alku?

Bővebb leírás

Sorozatcím:	Magyar történet
Kiadó:	Királyi Magyar Egyetemi Nyomda
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás sorszáma:	Hetedik kiadás
Nyomda:	Királyi Magyar Egyetemi Nyomda
Kötés típusa:	félbőr
Terjedelem:	692+148
Nyelv:	magyar
Méret:	Szélesség: 16.50 cm, Magasság: 24.50 cm
Kategória:	Töredékkötetek, Félkötetek / Történelem / Antik Könyvek / Xx. Század / Művelődéstörténet

Ajánlja ismerőseinek is!

Kívánságlistára teszem ezt a könyvet!

Megnézem a tartalomjegyzéket!

Hatodik könyv: A tizennyolcadik század	
Harmadik rész. A felvilágosodás	
A felvilágosodás terjedése. A barokk-rendi szellem bomlása	9
Európai és magyar felvilágosodás	
Pietisták, Bél Mátyás, piaristák, hírlapok; mezőgazdasági és egészségügyi ideák	
Főurak, francia olvasmányok; protestáns közvetítés; a nemesség; az életforma lassú változása	
Szabadkőművesség	
Nemzeti felfogás	
Bessenyei, a társadalmi fejlődés nehézségei	
II. József, állami koncepció, köziazgatás, fiziokrata adórendszer, jobbágyság, vallás; nyelvi kérdés; hatásai, hívei	
Török háború, vármegyék szerepe, katasztrófa	
A felvilágosodás krízise. A nacionalizmus	53
Az 1790-i helyzet és irányok	
Francia forradalmi hatás; nemesi, vármegyei hangulatok, közjogi program, a rendi alkotmány modernizált formái, a szerződéses elmélet, nemzeti és barokk elemek	
Társadalmi konzervativizmus, jobbágyság, szélső irányok	
Az 1790-91-i országgyűlés, vármegyék szerepe, II. Lipót, ráckérdés	
Polgár- és parasztkérdés	
Poroszkérdés, Reichenbach, király és rendek új kompromisszuma; jobbágy- és vallásrendezés	
Rendszeres munkálatok: közjog, jobbágyság, kereskedelem, tanügy	
Ferenc király	
Martinovics-összeesküvés	
Reakció, kabineti abszolutizmus megalapítása	
Erdély és a melléktartományok	93
Az erdélyi és horvát fejlődés függő volta a magyartól	
Horvát terület és népesség változásai, rendiu viszonyok, kormányzat, Alsó-Szlavónia, Fiume, határőr- és jobbágy-életmód, lázadások, az 1790-i összeütközés, skerlecz Miklós, az új horvát ideológia	
Erdély különállása a nemzeti fejedelemség óta; új alkotmány, az Unió és három nemzet; hivatalszervezet, nemzetek és vallások harca	
Főnemesség, adókérdés, hadsereg; jobbágyság rossz helyzete; a szászok, visszafejlődésük, új német bevándorlás; a székelység visszafejlődése, a székely határőrség szervezése, kivándorlás Moldvába és Bukovinába	
Az oláhság száma, folytonos beköltözése, kultúrája; európaiasodásának eszközei; az Unió	
A katholikusok helyzete; a protestáns vallásgyakorlat új korlátai	
Rendi gondolkozás, II. József reformjai, oláh mozgalmak, Hóra-lázadás, 1791-i országgyűlés, a rendiség új megszilárdulása; a supplex libellus valachorum	
Hetedik könyv: Tizenkilencedik és huszadik század	
Első rész: A rendi nacionalizmus	
Nemzet és rendi politika	145
A nacionalizmus kifejlődése; az abszolutizmus szerepe, Amerika és a francia forradalom	
A magyar fejlődésből kimaradt fokozatok; a nemzeti nyelv mint kiindulópont; a pannóniai féniksz programja; Kazinczy	
A nemzetiség barokk elemei, Virág, Berzsenyi, Csokonai, Verbőczi uralma a nemzeti konstrukcióban	
Nemzet és rendiség alacsonyabb formái	
A felvilágosodás maradványai: gazdaságban, vallási életben	
A közjogi fejlődés a rendi dualizmuson túl: király és rendek érdekközössége	
Ferenc kabineti abszolutizmusa; központi hivatalszervezete; a rendőri kormányzás, magyarellenessége, József nádor	
Az új osztrák császárság	
Országgyűlések, hadsereg és hadiadó; a papírpénz és devalváció, az 1811-12-i országgyűlési kísérlet az alkotmány megdöntésére; országgyűlés nélküli kormányzás; vármegyei ellenállás; az 1825-27-i országgyűlés	
A magyar nyelv kérdése	
A magyarság részvétele a francia háboirúkban	
A társadalom	209
A népesség és benne a nemesség szaporodása; a főnemesség hanyatlása, középnemesi kultúra	
A rhetorikai nevelés; neoklasszista építkezés vármegyén, főuraknál, kúriákban, falvakban, protestánsok építkezései	
Alföldi klasszicizmus	
Pest mint empire-város	
A mezőgazdasági termelés; a gabonakonjunktúra; a nagybirtok meliorációja; eladósodása	
A gyapjú-konjunktúra, juhtenyésztés; nagybérletek; a puszták állapota	
A középnemesség gazdasága, műveltsége, a kisnemesek	
A jobbágyság élete kereset és vidékek szerint	
Parasztkultúra, hiányai és előhaladása; a nem-magyar paraszt; a jobbágy helyzetének súlyosbodása; háziadó és vármegyei munka; jobbágy és vármegye	
Polgárság, ipar és kereskedés; Ausztria iparosodása	
Mezőgazdaságból élő városok	
A gyáripar kezdetei; a bányászat	
A főurak szerepe	
Utak és csatornák	
A zsidóság elterjedése és gazdasági szerepe	
Átmenetek a reformhoz	
Második rész: A reformnacionalizmus	
Széchenyi és a harmincas évek	257
Széchenyi Ferenc; Széchenyi István, vallásos alapjai, faji érzése; oppozíció a rendi hazafisággal szemben; a nemzet fogalma	
A Hitel	
A nemesi reakció	
A Világ és Stadium nemzeti programja	
Wesselényi Miklós	
Új nemzeti tudomány, a nemzetfogalom kialakulása	
Az 1830-i országgyűlés, a kolera, parasztlázadás	
Az 1832-36-i országgyűlés, úrbériség, vallási kérdés	
Kölcsey, Deák Ferenc	
Erdély viszonyai, Wesselényi, az ifjak és Kossuth pöre	
Király és rendek kompromisszuma megszakad a reform ellenzéki útja	
Széchenyi technikai alkotásai: Lánchíd, gőzhajózás, Alduna stb.	
Kossuth és a negyvenes évek	303
Az európai liberalizmus	
A liberális gondolat átvétele, útleírások, a liberális irodalom hatása; az általános újítási hangulat összetevői	
Kossuth és a Pesti Hírlap; a liberális reform hangulatának elterjesztése az ő műve	
A bécsi és budai kormány s az aggok	
A főrendek közti mozgalmak, gróf Dessewffy Aurél, gróf Batthyány Lajos és az ellenzék	
1839-41-i országgyűlés, a büntetőtörvénykönyv, városi ügy, jobbágyügyek, közteherviselés	
A korszak nemzeti nagysága; az egyéniségek; a nemzeti tudatosítás eszközei; zene, színház, szépirodalom, a nemzeti gazdaság rendszere	
Kossuth és Széchenyi gazdasági működése; gőzhajózás, Tiszaszabályozás; hitel- és bankélet kezdetei; vasútépítés	
A jobbágyság, örökváltság esetei, a kisnemesség, a forradalmi húszévesek, Petőfi	
A nemzeti kisebbségek kifejlődése	349
Nemzetiség, kifejlődésének tipikus melchanikája; érzelmi, kulturális és hatalmi fázis	
A szláv kulturális fázis, a pánszlávizmus cseheknél és tótoknál	
Szerb és oláh ébredés	
Az államnyelv kérdése; nyelv és állam viszonya Európában; az államnyelv az 1832-36-i országgyűlésen	
Az illírizmus, az 1839-40-i, 43-44-i országgyűlések horvát vitái és az államnyelv	
Az illírizmus bécsi és orosz kapcsolatai; a horvát-magyar-párt megsemmisítése	
Apponyi György szerepe	
Röpiratok és hírlapi vita; erdélyi nyelvkérdés, a szászok és az új oláh nemzedék	
A tót evangélikus kérdés	
A liberális álláspont, Oroszország, a szabadság ereje; Wesselényi, Kossuth, a közoktatási nyelv	
Humanisztikus nézetek, Deák, Széchenyi	
A németek és zsidók magyarosodása	
Harmadik rész: Negyvennyolctól hatvanhétig	
Forradalom és szabadságharc	383
A kormány és a reform, Apponyi és az adminisztrátorok; a programok	
Az 1847-48-i országgyűlés; Kossuth sérelmi politikája	
A februári forradalom a felelős minisztérium, az áprilisi törvényszék	
A pesti radikális forradalmi mozgalmak	
Úrbéri viszonyok változása	
Nemzetiségek és bécsi kormány; kamarilla, Kollowrat és Latour	
A horvátok, Jellasics; a szerbek; Belgrád szerepe; tót mozgalom; oláh lázadás; a nemzetiségi kérdés megoldási kísérletei	
A bécsi abszolutizmus és ellenforradalom megerősödése; István főherceg és Batthyány törekvései az áprilisi alkotmány érdekében; az olasz segély kérdése, a bán betörése, a pesti radikális hangulat, Batthyány és Kossuth küzdelme, a szeptemberi események	
A honvédelmi bizottmány, az ország védelme, Görgey, a felsődunai sereg visszavonulása	
Windischgraetz Pesten; György felvidéki hadjárata; Bem Erdélyben	
A tavaszi magyar offenzíva, a függetlenségi nyilatkozat	
Orosz intervenció, osztrák offenzíva, görgey levonulása; Szeged és Temesvár; Világos	
Abszolutizmus és kiegyezés	
Az osztrák megtorlás és kivégzések	
Schwarzenberg és Bach kormánya, bürökrácia; az integritás megszüntetése	
Thun közoktatási reformja; úrbériség és kárpótlása: parasztság és nemesség anyagi helyzete	
Deák és a passzív rezisztencia	
Az ókonzervatívok; Kossuth és az emigráció működése és államkoncepciója	
Ausztria külpolitikája, gazdasági bajok	
Protestáns pátens	
Széchenyi	
Októberi diploma és a konzervatívok	
Az ellenállás, Deák feliratai: gróf Teleki László	
Schmerling; a dualisztikus gondolat kialakulása; Apponyi, Deák, andrássy; 1866	
Háború, kiegyezési tárgyalások, 1867: 12. törvénycikk	
Negyedik rész: A kiegyezési korszak	
A dualizmus; a szabadelvű párt uralma	469
A 67-es minisztérium	
Kossuth a kiegyezés ellen	
Tisza Kálmán és a balközép	
A vármegyék szerepe	
A bécsi összbirodalmi szellem, Andrássy küzdelme vele, a honvédség; a határőrvidék feloszlatása; a horvát kiegyezés	
Új állami berendezkedés, pénzügyi nehézségek; vasútépítés	
Lónyay-minisztérium	
A fúzió	
Tisza Kálmán korszaka; Ferenc József személyi politikája; a közjogi nehézségek	
A szabadelvű párt	
A konzervatív párt	
Mérsékelt ellenzék	
48-as párt, közhangulat	
Andrássy külpolitikája, a balkáni probléma, Bosznia okkupációja	
A német és hármasszövetség	
Pénzügyi orvoslás, új vasútpolitika	
Gazdasági és pénzügyi kiegyezések	
Hadügyi kiegyezési tárgyalások, 1889-i véderővita	
Szapáry-kormány, nemzeti párt	
Egyházpolitikai harc	
Néppárt	
Bánffy-kormány, a közjogi vita újabb fejleményei, Széll-kormánytól Tisza Istvánig, a szabadelvű párt bukása	
A szellemi kép	512
A szabadelvű kor nemzetfogalma	
Párt és parlament központi szerepe	
Ellentmondások	
Autonómia és államosítás	
A középbirtokos osztály gondolkodásmódja, liberalizmusa agrárkérdésekben is; optimizmusa	
A nemesi elszegényedés	
Állami hivatalba menekülés	
A kisnemesség átalakulása; gentry	
Vallási viszonyok, a protestáns gondolkodás	
A katholikus gondolkodás; befolyás hanyatlása; a főkegyúri jog hatása, a főpapság barokk szelleme	
Az egyház az állam kezében, katholikus autonómia	
A főpapság egyházpolitikai és társadalmi felfogása	
Materialista világfelfogás, elméleti és erkolcsi; hatása a közéletre; a hazafiság mint üzlet, kiábrándulás kezdetei, materialista kritika	
A nemzeti klasszicizmus, népnemzeti irány, Arany János; a második nemzedék, Gyulai Pál közéleti kritikája	
Nemzeti realizmus szűk köre, idegen stílusok uralma, romantikus és historizáló művészet	
Budapest felépítése	
A volt jobbágyság helyzete, kisgazdaüzem és bérmunka, földbirtokeloszlás; intenzív földművelés, búzakivitel	
Alföldi munkásmozgalmak, reformtörekvések, gróf Károlyi Sándor, Darányi Ignác; telepítés hiánya, kivándorlás	
Kapitalizmus kifelődése, hitelélet önállósulása, nagybankok és gyáralapítások	
A zsidóság szerepe	
Polgári osztály hiánya, vidéki városok; ipari munkásság szocialista pártszervezkedés	
Nem-magyar nemzetiségek, a kérdés európai felfogása, a francia és német nemzetmozgalom a magyarral kapcsolatban, alldeutsch szemlélet és támadások, 1868:44., Deák és Eötvös; asszimiláció, nyelvtanítás	
Tót mozgalom, cseh hatás; horvát fejlődés, gróf Khuen-Héderváry; szerbkérdés, nagyszerb imperializmus; régi és új román nemzedékek, Erdély veszedelme	512
Az egyensúly megbomlása. A fejlődés irányai	583
A szabadelvű párt bukásának jelentősége, a nemzeti illúziók, magyar imperializmus, Beksics, Hoitsy, Rákosi, a budapesti hírlapirodalom	
A koalíció, Kossuth Ferenc	
A Fejérváry-kormány, a megyei ellenállás, Kristóffy és a választójog; a Wekerle-kormány, a megyei ellenállás, Kristóffy és a választójog; a Wekerle-kormány, a függetlenségi párt	
A koalíció uralma és kudarca	
Ennek hatása, társadalmi bajok	
Nemzetellenes irányok; Ferenc Ferdinánd; a polgári radikálisok; lélek és magyar népiség hiánya, művészetek	
Khuen-Héderváry- és Lukács-kormány	
Tisza István	
Az újabb obstrukció és leverése	
Az események 1914 júniusáig, további társadalmi és nemzeti fejlődés	
Kútfők és irodalom	605
Időszaki áttekintés	650
Mellékletek jegyzéke	686
Magyar történet - Tárgy- és névmutató	1-148

Magyar történet V.