Magyar történeti szöveggyűjtemény 1000-1526

Immár egy évszázada bízta meg a vallás- és közoktatási miniszter Marczali Henriket, a budapesti egyetemen a hazai történelem nyilvános rendes tanárát, hogy középiskolai tanárjelölteket és tanárokat szolgáló, a magyar történet legfontosabb kútfőit ismertető kézikönyvet szerkesszen. Az Angyal Dávid és Mika Sándor közreműködésével összeállított, 1901-ben napvilágot látott Enchiridion megnyitotta azoknak a gyűjteményes forráspublikációknak a sorát, amelyek a történelemoktatásban a tudományos igények kielégítése szempontjából nélkülözhetetlen (forrásismeretekhez, forráselemzésekhez szükséges) történeti kútfőket egy nagyobb korszakra visszatekintve összegyűjtik, s egyazon kötetben az érdeklődők rendelkezésére bocsátják. Marczali Henrik vállalkozását azóta jónéhány, főként a középiskolai történelemoktatást segítő, illetve a történelmet kedvelő nagyközönség igényeit kielégíteni hivatott, nemzeti történelmünk kezdeteit felölelő forráskiadvány követte. Ezek mellett születtek egy-egy település, tájegység, valamely fontosabb korszak, esemény, nemzeti ereklye (például a Szent Korona), jelesebb személyiség múltját bemutató történeti forráskiadványok is. Az egyetemi oktatás jellegéből következik, hogy az az „ideális" állapot, ha a hallgató - tanári irányítással - maga gyűjti össze egy-egy történelmi téma forrásait, irodalmát. Száz évvel ezelőtt ezt a forráspublikációk szegényes volta akadályozta, s elsősorban e nehézséget enyhítette Marczali munkája. Az akkori nyolcévfolyamos intenzív gimnáziumi latintanítás és a német nyelv általános ismeretének következtében a szerző természetesnek tekinthette, hogy a latin nyelvű kútfőkből közölt részleteket és a néhány német forrást csak az eredeti nyelven publikálta, a más nyelveken írott szövegek esetén azonban a magyar nyelv javára ő is engedményt tett. A modern korban, amikor a latin nyelvtudás a klasszika filológia művelőinek és a középkorral hivatásszerűen foglalkozó szaktudósoknak a körére szűkült le, a történelem szakos tanárjelöltek csak „ízelítőt" kapnak a latin nyelvből. Így már a jelen munka elődjeként 35 évvel ezelőtt napvilágot látott, Lederer Emma szerkesztésében megjelent szöveggyűjtemény is alkalmazkodni kényszerült a számba jöhető olvasók nyelvi korlátaihoz, s a latinul írt forrásokat - miként a német és más nyelvűeket is - kizárólag magyarul tette közzé.

Mutass kevesebbet