Magyarok a délvidéken

Domonkos László: Magyarok a Délvidéken című munkája polemikus mű, történeti önismeretünk korrekcióját készíti elő. A szerző szervesen beépítette tanulmányába mindazon résztanulmányok eredményeit és következtetéseit, amelyek a Délvidék magyar történetének átfogó feltárására törekedtek. A könyv igazi értékét a történeti tények avatott tolmácsolásában ismerhetjük fel. A tények csoportosítása adja meg a kötet polemikus élét: domonkos hangsúlyos formában magyar nézőpontból vizsgálja a múlt és a jelenkor dolgait, a Délvidék történetét nemzeti történetünk részének tekinti, szakít tehát azzal a szovjet-orosz és szerb-jugoszláv történetírói hagyománnyal, amely az ismert kényszerítő körülmények folytán a magyar történettudományt is szolgai másolásra, vagy - jobb esetben - némaságra kárhoztatta. Domonkos László "osztályharc" helyett nemzetek küzdelméről beszél, s minden egyes tételét a jelenkor vetítővásznán látjuk megismétlődni. Mondatai sarkosak, és nem takarékoskodik a jelzőkkel: hév és indulat járja át az egész kötetet, a bevezető soroktól egészen a zentai ember leírásáig. A hazugságok, szemfényvesztések, a szolgalelkű megalkuvások elleni küzdelmek leírásakor a szavak szinte felizzanak, de ez távolról sem jelenti a történeti tények elferdítését, inkább csak a személyes viszonyulás egyik módozata. A magyar történelem tragikus fordulóinak megítélésében szenvtelen tárgyilagosságot talán szinte senki sem képes önmagára erőltetni; hisz ma ismét fenyegetettségben él népünk jelentékeny hányada.

Mutass kevesebbet