Magyarok a Szovjetunióban

Az első világháború után hazánkban sok tízezer család hiába várta haza az orosz fogságban esett férjet, fiút, apát... A magyar - és természetesen osztrák, szlovák és sok más nemzetiségű - hadifoglyok szétszóródtak a hatalmas országban, többék-kevésbé beilleszkedtek az ottani életbe, és sokszor még a hazatérés lehetőségéről sem értesültek. a húszas-harmincas években hazajövetelüket még bürokratikus nehézségek és politikai okok is akadályozták. A magyar hatóságok féltek, hogy a hazakívánkozókat "megfertőzték a bolseviki eszmék", a szovjet hatóságok pedig sok esetben ragaszkodtak a munkaerejükhöz. Így alakult ki a Szovjetunióban a magyar emigráció. Soraikat egészen a második világháború kitöréséig újabb csoportok bővítették: baloldali nézeteik vagy származásuk miatt üldözöttek menekültek oda, s mentek kiváló szakemberek, akiket a nagy építkezések,a jó fizetések vonzottak... Petrák Katalin több évtizedes levéltári kutatások, a még élő volt hadifoglyokkal, emigránsokkal vagy utódaikkal folytatott helyszíni beszélgetések alapján írta meg átfogó igényű művét. Részletesen foglalkozik a Szovjetunió gazdasági, tudományos, kulturális életének legkülönbözőbb területein tevékenykedő alkotók teljesítményével és sikereivel, majd a sztálini személyi kultusznak áldozatul esett számos magyar tragédiájával is. A könyv megrázó híradás egy letűnt világról, melynek életjelei még napjainkban is alig halkulnak el.

Mutass kevesebbet