Magyarország a világkereskedelemben

Magyarország az 1960-as évek elején még a világkereskedelem 0,8%-át, a 70-es években már csak 0,5 %-át adta, és országunk részaránya a világkereskedelemben tovább csökkent: a mélypont 1993-ban volt, amikor a magyar kivitel a világexport alig 0,25%-át tette ki. Ezt követően a magyar kivitel dinamikusan bővült, 1993 és 1998 között közel két és félszeresére nőtt, s ezzel Magyarország részaránya a világkereskedelemben újra 0,36%-ra emelkedett. Kevés ország mutatott fel ehhez fogható fordulatot. Hazánk jól használta ki a rendelkezésére álló szűk mozgásteret: úgy növelte nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedő módon termelését, exportját és termelékenységét, hogy közben csökkent az infláció, és kezelhető maradt a kereskedelmi és fizetési mérleg hiánya. A magyar külgazdaság-politika középpontjában az európai uniós csatlakozás előkészítése áll, mért ez segítheti leginkább hazánk fejlődését, világgazdasági integrációját. Csatlakozásunk az EU-hoz az ország történelmének egyik legnagyobb szabású vállalkozása. Ugyanakkor elemi érdekünk stabil és bővülő kapcsolatot fenntartani, többi partnerünkkel is: intenzív regionális együttműködést alakítunk ki a kelet-közép-európai térség államaival, és fejlesztjük kapcsolatainkat a tengerentúli fejlett országokkal. A szerző arra törekedett, hogy egységes rendszerbe foglalja a külgazdaság-politikában létező (néha vitázó) nézeteket, bemutatva egy kis, nyitott gazdaságú ország - Magyarország - külgazdaság-politikájának alapvonásait, a magyar gazdaság relációs kapcsolatait, integrációs törekvéseit és azt, hogy a külföldi működő tőke milyen hatást gyakorol hazánk gazdaságára.

Mutass kevesebbet