Magyarország az ENSZ-ben: diplomácia, emberi jogok, jelenlét

A nemzetközi és a magyar közvélemény csupán töredékes ismeretekkel rendelkezik az idén 80 éve alapított ENSZ globális intézményrendszeréről, amelynek normaalkotó, szabályozó és ellenőrző tevékenysége az emberi lét szinte minden szférájára kihat az élelmezéstől az egészségügyig, a kultúrától a nukleáris biztonságig. Az ELTE Humán Tudományok Kutatóközpontja és Társadalomtudományi Kutatóközpontja támogatásával működő Magyarország és az ENSZ kutatócsoport ezt a nagy jelentőségű, de kevéssé ismert kapcsolatrendszert és annak magyar vonatkozásait kívánja teljes körű nemzetközi és hazai levéltári kutatások, oral history interjúk és adott esetben más módszerek révén feltárni és a széles közönség számára bemutatni. Két fő kérdésre keresi a választ. Egyrészt azt vizsgálja, hogy az ENSZ intézményrendszerének és döntéseinek milyen hatásai figyelhetők meg Magyarországon az egyes kutatási területeken (mezőgazdaság, egészségügy, kultúra stb.). Másrészt azt tanulmányozza, hogy az egykori állampárt, valamint a mindenkori kormányzati szervek hogyan befolyásolták a világszervezetben meghozott döntéseket. A kutatócsoport az egyes résztémákat interdiszciplináris megközelítéssel dolgozza fel, amelynek során a történettudomány, a politológia és a jogtudomány módszereit egyaránt alkalmazza. A kötetben e feltáró munka első eredményei olvashatók.

Mutass kevesebbet